iparuzesi ado 2025 osszefoglalo

Iparűzési adó 2025 összefoglaló: Amit minden vállalkozónak tudnia kell

Közzétéve
2025.05.27.

Az iparűzési adó (IPA) Magyarországon a vállalkozások egyik legfontosabb helyi adója, amelyet az önkormányzatok szednek be. 2025-ben is érvényben van, és minden olyan vállalkozásnak számolnia kell vele, amely gazdasági tevékenységet végez valamelyik településen. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfontosabb tudnivalókat az idei évre vonatkozóan.

Mi is az az iparűzési adó?

Az iparűzési adó célja, hogy a helyi önkormányzatok részesüljenek a területükön működő vállalkozások gazdasági eredményéből. Ez az adó hozzájárul az adott település költségvetéséhez, és sokszor fontos szerepet játszik a közszolgáltatások (pl. utak, közvilágítás, hulladékszállítás) finanszírozásában.

Kiknek kell megfizetniük?

Az IPA alanya minden gazdasági tevékenységet végző vállalkozás, ideértve:

  • egyéni vállalkozókat,
  • bt.-ket, kft.-ket, zrt.-ket,
  • szövetkezeteket,
  • külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi telephelyeit.

Fontos, hogy az iparűzési adó szabályok értelmében a KATÁS adóalanyok is jogosultak az iparűzési adó egyszerűsített adóalapjára vonatkozó tételes rendszerét választani, a bevételük nagyságától függően. A kisvállalkozói adósok esetében a KIVA iparűzési adó számítás kapcsán fontos tudni, hogy ebben az esetben az iparűzési adó alapja nem a klasszikus adóalap, hanem a KIVA-alap 20%-kal növelt értéke.

Az iparűzési adó mértéke 2025-ben

2025-ben az iparűzési adó maximális mértéke továbbra is 2%, de az önkormányzatok ettől alacsonyabb kulcsot is alkalmazhatnak. Az adó mértéke településenként eltérhet, van ahol 0%. Ilyen Csomád is, ami a Budapesthez eső legközelebbi iparűzési adó mentes település.

Hogyan számítják ki az adó alapját?

A leggyakoribb számítás szerint:

Adóalap = Éves nettó árbevétel – Elszámolható költségek (anyagköltség, eladott áruk beszerzési értéke, alvállalkozói díjak, közvetített szolgáltatások)

2025-ben továbbra is lehet választani egyszerűsített adózási módot is a kisvállalkozások számára (pl. katás vagy átalányadózó egyéni vállalkozók), ahol fix összegű, vagy bevételalapú adózást lehet alkalmazni. Erről részletesebben ide kattintva egy korábbi cikkünkben olvashat.

Az iparűzési adó kiszámításához igényelje IPA kalkulátorunkat

Fontos határidők 2025-ben

  • Éves IPA-bevallás határideje: 2025. május 31.
  • Előlegfizetési határidők: március 15. és szeptember 15.

 

Tippek vállalkozóknak

 

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
eu vida csomag

Életbe lépett az EU ViDA-csomag – Mire kell figyelniük a vállalkozásoknak?

Közzétéve
2025.05.16.

2025. április 14-én hivatalosan is életbe lépett az Európai Unió által elfogadott ViDA-csomag (VAT in the Digital Age), amely gyökeresen átalakítja az uniós áfarendszert. A csomag célja az adócsalások visszaszorítása, valamint az adminisztráció és a digitális folyamatok korszerűsítése. Az intézkedések szinte minden vállalkozást érintenek, és az egyes elemek bevezetése határidőhöz kötött, így fontos, hogy minden vállalkozás időben felkészüljön. Ehhez nyújt segítséget az aktuális blogcikkünk.

A ViDA-csomag főbb elemei

  1. Digitális adatszolgáltatás és e-számlázás
    • 2025 áprilisától a tagállamok kötelezővé tehetik az e-számlák alkalmazását belföldi ügyletekre.
    • 2025. július 1-jétől az EU-n belüli B2B és B2G ügyletek esetén kötelező lesz strukturált e-számlát kiállítani.
    • Az e-számlát legkésőbb 10 napon belül ki kell állítani, és egyes adatokat elektronikusan jelenteni kell az adóhatóságnak.
    • Lehetőség lesz gyűjtőszámlák kiállítására is havi bontásban.
  2. Online platformok szabályozása
    • 2028-tól új szabályok lépnek életbe a szolgáltatásközvetítő platformokra (pl. Airbnb, Uber).
    • Egyes esetekben a platformok áfaalannyá vállhatnak, különösen akkor, ha az eredeti szolgáltató nem lenne áfaköteles.
    • Az alanyi adómentes szereplők adminisztrációs terhei csökkennek.
  3. Egységes áfaregisztráció és OSS-bővítés
    • Az egyablakos rendszer (OSS) új szolgáltatásokra is kiterjed, például energiaértékesítésre és egyes belföldi tranzakciókra.
    • Bevezetésre kerül egy új modul a saját áruk EU-n belüli mozgatására.
    • A fordított adózás szabályait is egységesítik, csökkentve a külföldi cégek regisztrációs kötelezettségét.

Mire kell felkészülni?

A ViDA-csomag szabályai fokozatosan, 2025 és 2035 között lépnek hatályba. A vállalkozásoknak azonban már most el kell kezdeniük felkészülni, hiszen az új elektronikus jelentési és e-számlázási kötelezettségek jelentős belső változtatásokat igényelnek. Az érintett cégeknek érdemes időben átvizsgálniuk folyamataikat, és felmérniük, milyen rendszereket és adatkezelési megoldásokat kell bevezetniük vagy frissíteniük.

A ViDA-csomag a digitális korhoz igazítja az EU áfarendszerét. Bár a célok világosak – egyszerűsítés és átláthatóság –, a megvalósítás vállalkozások ezreitől kíván komoly előkészületeket. Minél előbb lép valaki, annál gördülékenyebb lehet az átállás.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
céges ügyek

Amikor az „olcsóbb” a végén mégis drágább lesz – Egy tanulságos ügyféltörténet

Közzétéve
2025.05.09.

Nemrég egy külföldi ügyfél keresett meg minket céges ügyeivel. Cégmódosításra készült – új székhelyet keresett, és ügyvezető-váltás is napirenden volt. Ahogy szoktuk, átlátható, komplex ajánlatot adtunk: könyvelés, székhelyszolgáltatás, ügyvédi munka – minden egy kézben, gördülékenyen.

Az ügyfél azonban úgy döntött, egyes szolgáltatásokat máshol, olcsóbban próbál megoldani. A könyvelést egy kedvezőbb árú szolgáltatónál vette igénybe, és ügyvéd helyett közjegyzőhöz ment a cégmódosításhoz – mert az „olcsóbb”.

Az eredmény? A közjegyző elfelejtett aláírásmintát készíteni. Enélkül az ügyfél jelenleg semmit nem tud intézni a cége nevében – se bankszámlát nyitni, se hivatalos ügyeket intézni. Most miket kért meg arra, hogy segítsünk helyrehozni a hibát, amit el lehetett volna kerülni.

A tanulság egyszerű: lehet spórolni a szolgáltatásokon – de csak rövid távon. A valódi érték abban rejlik, ha szakértő csapatra bízza a céges ügyeit. Mi nem csak székhelyet szolgáltatunk, hanem gondolkodunk, előre tervezünk, és valódi komplex megoldásokat nyújtunk.

Ne az ár legyen az egyetlen döntési szempont – válassza a szakértelmet!

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni kötelezettségek 2025-ben: amit minden könyvelőnek, adótanácsadónak tudnia kell

Közzétéve
2025.05.02.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hazánkban kiemelt jogszabályi keretet kapott, ahogy erről egykorábbi blogcikkünkben is írtunk.  A 2017. évi LIII. törvény – közismert nevén Pmt. – részletesen szabályozza, hogy kikre milyen kötelezettségek hárulnak, és hogyan kell eljárniuk a szolgáltatóknak a kockázatok felismerése és kezelése érdekében.

Kikre vonatkozik a törvény?

A Pmt. hatálya kiterjed minden olyan Magyarországon bejegyzett vagy fiókteleppel rendelkező személyre és szervezetre, aki például könyveléssel, könyvvizsgálattal, adótanácsadással vagy adószakértői tevékenységgel vagy székhelyszolgáltatással foglalkoznak még akkor is, ha ők nem feltétlenül látnak rá az ügyfeleik tényleges működésére.

Az ügyfélátvilágítás központi szerepe

A Pmt. egyik legfontosabb előírása az ügyfél tényleges tulajdonosának megismerése. Ez minden ügyfélkapcsolat esetén alapkövetelmény – legyen szó új szerződéskötésről, adatmódosításról vagy egy gyanús ügylet észleléséről. A szolgáltatónak tudnia kell, ki irányítja ténylegesen a céget, ki hozza a döntéseket a háttérben.

A törvény szerint az ügyfél átvilágítását különböző esetekben kell elvégezni:

  • az ügyfélkapcsolat létrejöttekor,
  • ha szokatlan ügyletre derül fény,
  • ha változás áll be az ügyfél adataiban,
  • vagy ha megváltozik a kockázati besorolása.

Kockázati besorolás: mikor kell újra átvilágítani?

A szolgáltatónak minden ügyfelét alacsony, közepes vagy magas kockázati kategóriába kell sorolnia. Ha az ügyfél kockázati szintje megemelkedik, kötelező újra elvégezni az átvilágítást. Ezzel szemben, ha az ügyfél besorolása csökken, a törvény nem ír elő automatikus intézkedést.

Ehhez minden szolgáltatónak rendelkeznie kell egy belső kockázatértékelési dokumentummal, amely meghatározza, milyen szempontok alapján történik a besorolás.

Mit kell tudni az ügyfélről?

Az átvilágítás során természetes személy esetén szükséges:

  • név,
  • születési név, idő, hely,
  • állampolgárság,
  • anyja születési neve,
  • lakcím, tartózkodási hely,
  • azonosító okmány bemutatása és másolása.

Szervezetek esetén pedig:

  • név, rövid név,
  • adószám, cégjegyzékszám,
  • székhely, telephelyek,
  • főtevékenység,
  • képviselő, tényleges tulajdonos, ügyvezető, meghatalmazott, kézbesítési megbízott adatai,
  • közszereplői nyilatkozat.

Dokumentálás és jelentési kötelezettség

Az ügyfélazonosítás mellett minden ügyletet is dokumentálni kell: milyen jellegű volt, hogyan teljesült, milyen szerződés állt mögötte.

Ha a szolgáltatót pénzmosásra utaló jelet észlel (például, az ügyvezető nem elérhető, vagy nem kommunikál hosszabb időn keresztül… stb), akkor a szolgáltatót Mérlegelés nélküli azonnali jelentési kötelezettség terheli. Ennek elmulasztása súlyos következményekkel jár, a szolgáltató ügyvezetőjére nézve akár szabadságvesztéssel  büntethető

Belső szabályzat: nem csak formalitás

A Pmt. értelmében minden érintett szolgáltató köteles saját belső szabályzatot készíteni, nyilvántartásokat vezetni, és rendszeres képzéseken részt venni. Fontos: a belső szabályzatot a felügyeleti szervnek jóvá kell hagynia – enélkül a szolgáltató működése szabálytalannak minősül.

Összefoglalás

A pénzmosás elleni küzdelem nem csupán jogi kötelezettség, hanem egyre inkább napi rutin részévé válik azoknál a szolgáltatóknál, akik közvetlenül látják ügyfeleik gazdasági tevékenységét. Egy jól működő ügyfél-átvilágítási rendszer, pontos dokumentáció és naprakész belső szabályzat nemcsak megfelelést jelent – hanem a biztonság záloga is.


készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
Egyre több külföldi befektető székhelyszolgáltatáson keresztül alapít céget Magyarországon

Egyre több külföldi befektető székhelyszolgáltatáson keresztül alapít céget Magyarországon

Közzétéve
2025.04.04.

A külföldi tulajdonú vállalatok jelentős szerepet játszanak a magyar gazdaságban. Bár a teljes vállalati szektoron belüli arányuk csökkent az elmúlt években, még mindig ők termelik meg a hozzáadott érték közel 50%-át, és a magyar munkaerő mintegy negyedét foglalkoztatják. Mindezek mellett megfigyelhető az a trend is, hogy egyre többen választanak székhelyszolgáltatót, már az alapítás pillanatában.

​A legfrissebb adatok alapján országonként vizsgálva a hazai cégek külföldi tulajdonosait, Ukrajna áll a lista élén. Az Ukrajnához köthető cégek száma évek óta dinamikusan emelkedik. Németország és Ausztria Magyarország két hagyományos kereskedelmi partnere, évekig foglalta el a dobogó legfelső két fokát, de mára hátrébb szorultak, és a tendencia alapján még hátrébb is szorulhatnak a következő években. Általánosságban elmondható, hogy a nyugat-európai érdekeltségű cégek száma csökken Magyarországon, míg a szomszédos országokhoz köthető vállalkozások száma egyre növekszik. Ágazati szinten messze kiemelkedik a kereskedelem, de nagyon sok a nemzetközi érdekeltség az ingatlanügyletek körében, a tanácsadó szektorban, illetve az építőiparban.

Ami pedig a cégalapítást illeti, elmondható, hogy egyre többen keresik fel a székhelyszolgáltatókat már a cégalapítást megelőzően. Köszönhető ez többek között annak, hogy megjelentek a portfóliójukban azok a szolgáltatások, amely segítenek levenni a cégalapítás terheit a leendő tulajdonosról vagy cégvezetőről. Cégünk, a Company Assistant Service Kft. is ezért indította el a speciálisan külföldi tulajdonosok igényeire szabott szolgáltatás csomagját, és azt bemutató angol nyelvű weboldalát. Tapasztalataink az mutatják, hogy nagy az érdeklődés az olyan támogató szolgáltatások iránt, mint a bankszámla nyitás vagy cégjegyzés folyamatának segítése, illetve a kézbesítési megbízotti feladatok ellátása. Az iparűzés adó mentesség pedig egy olyan plusz, ami egy induló vállalkozás esetén jelentősen tudja csökkenti a költségeket.

Összességében elmondható, hogy a külföldi vállalatok és munkavállalók növekvő jelenléte hozzájárul a magyar gazdaság diverzifikációjához és növekedéséhez, különösen olyan kulcsfontosságú ágazatokban, mint az autóipar és a feldolgozóipar. Ehhez pedig megfelelő támogatást tudnak nyújtani az olyan szakmailag felkészült székhelyszolgáltatók, mint a mi vállalkozásunk.

Keresse a  TAX FREE ZONE Hungaryt!

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
NAV adategyeztetés online folyamata

Adategyeztető levél érkezhet a NAV-tól

Közzétéve
2025.03.07.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) februártól új adategyeztetési eljárást indít, amely elsősorban a vállalkozásokat érinti. Az eljárás célja az adatok átláthatóvá tétele és az adózók partnerként kezelése, miközben hatékonyan kiszűrhetők a csalárd adózók. A vállalkozások egy egyszerű, online folyamat során tisztázhatják az eltéréseket, így elkerülhetik a későbbi revíziókat és a 300 ezer forintos mulasztási bírságot.

Az adategyeztetési eljárás célja az adatok átlátható visszacsatolása és az együttműködés elősegítése. A NAV lehetőséget biztosít az adózók számára, hogy tisztázzák az esetleges adateltéréseket, és csak akkor alkalmaz szankciót, ha az érintett 15 napon belül nem reagál a felhívásra. Az online adategyeztetés gyors és egyszerű folyamat, amelyet nemcsak a 300 ezer forintos bírság elkerülése miatt érdemes elvégezni, hanem azért is, mert a mulasztás revíziót vonhat maga után, amelyhez minden szükséges adat rendelkezésre áll.

Az eljárással gyakorlatilag a vállalkozások lehetőséget kapnak az eltérésből eredő hibák saját hatáskörben, saját üzletpolitikájuk, számvitelük rendszerében való kiigazítására.

Legyen ez akár a számlaszám elírása vagy annak tisztázása, ha a valós idejű adatokból (online számla, online pénztárgép, vámadatok) jóval nagyobb összegű fizetendő áfa látszik, mint amennyi a vállalkozó áfabevallásában szerepel

Az első adategyeztetésekre még februárban sor kerül. Az egyeztetések kampányszerűen, azonos típusú − a kockázatelemzők által feltárt − eltérésekre fókuszálnak, így például az áfabevallás és az online számla adatai közti eltérésre.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
Cégalapítási költségek és működési kiadások áttekintése

Egy vállalkozás költségei

Egy vállalkozás alapításakor az üzleti terv részeként meg kell vizsgálni, hogy milyen költségekkel jár a cég alapítása és működtetése. Az alapítási költségek mellett a napi működés fenntartása is jelentős anyagi ráfordítást igényel, amely alapvetően befolyásolja a vállalkozás hosszú távú sikerét. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen típusú költségekre kell számítania, amikor céget alapít, és melyek az alapvető működési költségek.

 

Cégalapításkor:

  • Ügyvédi költségek
  • A kézbesítési megbízotti szolgáltatás (külföldi tulajdonos vagy ügyvezető esetén)
  • A cégalapításért Kft. esetében nem kell illetéket fizetni az államnak
  • Jegyzett tőke
    • A hatályos szabályozás szerint a Kft. alapításához 3 000 000 Ft törzstőke szükséges, ami bizonyos feltételekkel később is befizethető.
  • bélyegzőkészítés (opcionális),
  • bankszámlanyitás, (minimális befizetés)
  • Kereskedelmi és Iparkamara regisztrációs díja: 5.000.- Ft

 

A cég működése során, amelyet akkor is kell fizetni, ha a cég nem dolgozik:

  • Számviteli díj
  • Székhelyhasználati díj
  • A kézbesítési megbízotti szolgáltatás (ESETÜNKBEN ÉVESRE)
  • Bankszámla fenntartási díj.
  • Munkavállalói járulékok és egyéb adók. (Az ügyvezetőnek nem kell mindig a cég alkalmazottjának lennie, de ebben az esetben igazolni kell, hogy már máshol, akár más országban is munkaviszonyban áll.). A járulékokat a cég működése során felmerülő adók fejezetben találja.

 

A cég működése során felmerülő adók:

  • ÁFA
  • Korlátolt felelősségű társaságnál (Kft.) két adózási rendszer közül választhatunk:
    • Társasági adó (TAO) (9%)
    • Kisvállalati adó (KIVA): Ez az adózási forma egyszerűbb, mint a TAO, és különösen előnyös a beruházás- és foglalkoztatás-intenzív vállalkozások számára.

A 10%-os KIVA adókulcs a 9%-os TAO-t, a 13%-os szociális hozzájárulási adót váltja fel, és a társaságban maradó nyereséget adómentesen hagyja. )

  • Helyi iparűzési adó (2%) (HA a mi székhelyünket választja, akkor ezt az adót NEM KELL FIZETNI! MERT HELYI VÁLLALKOZÁSI ADÓMENTES ZÓNA VAGYUNK)
  • Munkavállalói/munkáltatói befizetések: (A járulékok a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett rendszeres befizetések)
    • Társadalombiztosítási járulék (levonva a biztosítottaktól) 18,5%
    • Magánszemélytől levont személyi jövedelemadó 15,00%
    • Szociális hozzájárulási adó 13,00%

 

A cég alapításának és működtetésének költségei elengedhetetlenül fontos tényezők a vállalkozás hosszú távú sikerének biztosításában. Bár a kezdeti kiadások jelentősek lehetnek, a megfelelő tervezés, a költségek figyelembevétele és a hatékony pénzügyi irányítás lehetővé teszi, hogy a vállalkozás stabilan és fenntartható módon működjön. A siker nemcsak a piaci lehetőségek kihasználásán, hanem azon is múlik, hogyan képes a cég gazdálkodni és kezelni a felmerülő költségeket. A részletes előre tervezés és a költségek folyamatos nyomon követése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozás növekedjen és elérje a kitűzött céljait.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
ÁFA alanyi adómentességi értékhatár emelkedése és iparűzési adó hatása

Megemelték az alanyi adómentesség értékhatárát

Közzétéve
2025.01.29.

2025. január 16-án a jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a kisvállalkozások körében visszamenőleg, január elsejétől 12-ről 18 millió forintra emelkedik áfában az alanyi adómentesség értékhatára. A bejelentés kapcsán még sok a kérdőjel, amelyre majd a jogszabály szövege fog választ adni. Jelen cikkükben az emelés az ipaűzési adóra vonatkozó hatását vizsgáljuk.

 

A bejelentés egyelőre kizárólag a miniszter közösségi média felületén történt, így még nem lehet ismerni a pontos feltételeket. Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben valóban január elejétől életbe lép a szabály, úgy már most sztornó számlák tömkelegére lehet számítani, nem is beszélve az esetleges áfatartalom visszautalásáról és a bevallásmódosításokról. Az, hogy ezt miként fogják megoldani egyelőre kérdéses, a jogszabály pontos szövegéből fog kiderülni.

 

Miként hat ez az iparűzési adóra?

 

A 2023-as jogszabályváltozások érintették az iparűzési adót is. A törvény bevezette a kisvállalkozó fogalmát. Ki számít majd kisvállalkozónak? Azon vállalkozó, akinek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot, illetve az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében, akinek a bevétele éves szinten nem haladta meg a 120 millió forintot. Számukra egyszerűsödik, és sávossá válik az iparűzési adó.

 

BEVÉTELI HATÁR ADÓALAP IPARŰZÉSI ADÓ (2%)
0-12.000.000 Ft 2.500.000 Ft 50.000 Ft
12.000.001-18.000.000 Ft 6.000.000 Ft 120.000 Ft
18.000.001-25.000.000 Ft 8.500.000 Ft 170.000 Ft

 

Az alanyi adómentesség értékhatára eddig 12 000 000 Ft volt, így ehhez maximum évi 50 000 Ft iparűzési adó tartozott. A bejelentés értelmében azonban már a következő sávba tartozó kisvállalkozók is alanyi adómentességet kapnak, viszont az iparűzési adójuk megemelkedik 120 000 Ft-ra. Amennyiben szeretnék megspórolni ezt az adónemet, érdemes olyan székhelyszolgáltatót igénybe venni, mint Company Assistant Service Kft., amely olyan településen nyújtja a szolgáltatását, ahol az iparűzési adó mértéke 0%!

Az iparűzési adóról részletesen ebben a cikkünkben olvashat.

Amennyiben pedig szeretné kiszámítani mennyi iparűzési adót kell fizetnie, kérje ingyenes IPA kalkulátorunkat.


készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
Számlanyitási kérelemhez szükséges iratok áttekintése

Bankszámlanyitás elutasításának okai

A vállalkozói bankszámlát nyitni napjainkban már nagyon egyszerű feladatnak tűnik, sőt némely esetben már online, az íróasztal mögül is megtehetjük. Azonban előfordulhat, hogy valamilyen okból a bank a számlanyitási kérelmünket elutasítja. Aktuális blogcikkben a lehetséges okokat gyűjtöttük össze.

 

Kiknek kötelező vállalkozói számlát nyitnia?

 

  • Társas vállalkozásnak, azaz: Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft), a Betéti társaság (Bt), a Közkereseti társaság (Kkt), és a Részvénytársaság (Rt).
  • Kötelező a számlanyitás minden, az általános forgalmi adó (áfa) fizetésére kötelezett vállalkozás részére.
  • Azoknak az egyéni vállalkozásoknak is, akik áfát fizetnek (tehát nem alanyi mentesek), annak ellenére, hogy nem számítanak társas vállalkozásnak.
  • Adószámos magánszemélyek sem használhatják a lakossági bankszámlánkat, ha az áfás adózást választják.

 

Nem kell azonban vállalkozói bankszámlát nyitni az áfa hatályán kívül eső egyéni vállalkozóknak. Ők a vállalkozásuk pénzügyeit a lakossági folyószámlájukon intézhetik.

 

Melyek lehetnek a számlanyitási kérelem elutasításának okai?

Egy bank számos okból utasíthat el egy cég számlanyitási kérelmét. Az alábbiakban néhány gyakori okot sorolunk fel:

 

  • Nem megfelelés a banki előírásoknak: A bankok szigorú szabályokat követnek a pénzmosás (AML) és a terrorizmus finanszírozásának (CFT) megelőzésére. Ha a cég nem tudja biztosítani, hogy megfelel a szükséges dokumentációval (például tulajdonosi szerkezet, pénzügyi források stb.), a bank elutasíthatja a kérelmet.
  • Kockázatos iparág tevékenykedik: Bizonyos iparágak (például szerencsejáték, fegyverkereskedelem) vagy tevékenységek, amelyek magas kockázattal járnak a pénzmosás vagy illegális tranzakciók miatt, szintén elutasítást eredményezhetnek.
  • Pénzügyi háttér és hitelképeség: Már meglévő cég esetén, ha nem rendelkezik stabil pénzügyi háttérrel, vagy a vállalat hitelminősítése gyenge, a bank elutasíthatja a számlanyitást, mert nagyobb kockázatot jelenthet számukra.
  • Elégtelen dokumentáció: A bankoknak meg kell győződniük a cég jogszerű működéséről, amihez számos dokumentációra van szükség. Ha a cég nem tudja biztosítani a szükséges iratokat, például alapító okiratot, cégjegyzéket, adószámot, vagy ha az információk nem meggyőzőek, az elutasítást eredményezhet.
  • Cég jogállása: Ha a cég jogi státusza nem tisztázott (pl. nem megfelelően van bejegyezve, vagy székhelye nem egyértelmű), a bank nem tudja biztosítani a szükséges jogi hátteret a számla kezeléséhez.
  • Számlavezetési előzmények: Ha a cég korábban problémákat okozott más bankoknál (például nem fizetett díjakat, csalás gyanúja merült fel, vagy negatív előélettel rendelkezik), akkor a bank dönthet úgy, hogy elutasítja a számlanyitást.
  • Szabályozási és jogi előírások: Bizonyos esetekben a bankok a saját szabályzataik vagy az országos és nemzetközi jogszabályok miatt nem nyithatnak számlát egy adott cégnél, például amennyiben a cég nem tartja be a megfelelő adózási szabályokat.
  • Székhely: Ha a cég olyan székhelyszolgáltatónál van a székhelye, amelyet a bank kockázatosnak ítél, mert ott számos olyan cég van, mely negatív megítéléssel rendelkezik, akkor a számlanyitás elutasítható.

 

A bankok minden esetben alaposan mérlegelik a cégekkel kapcsolatos kockázatokat, hogy elkerüljék a pénzmosás és más illegális tevékenységek lehetőségét. Ha a számlanyitás elutasításra kerül, a cég kérheti a pontos indoklást, amely segíthet abban, hogy a jövőben megfeleljenek a banki előírásoknak. Cégünk, a Company Assistant Service Kft. megszűri ügyfeleit, illetve folyamatos kapcsolatot ápol az ellenőrző szervekkel, illetve a pénzintézetekkel, így az utolsó pontban szereplők miatt ügyfeleinknek nem kell aggódniuk.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
Vállalkozások teendői a TEÁOR-váltás kapcsán

Változtak a TEÁOR kódok

Közzétéve
2025.01.10.

2025. január 1. sok területen hozott változást, amire a vállalkozásoknak figyelni kell. Az egyik ilyen, ami minden céget érint, hogy az év első napjával a TEÁOR’08-as kódokat felváltja a TEÁOR’25. Az tevékenységre vonatkozó váltást elvégzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, azonban ezt érdemes mindenkinek leellenőriznie, mert ha valaki nem ért vele egyet csak júliusig módosítható, utána a régi, kivezetett tevékenységi körök törlésre kerülnek.

A módosítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze aktuális blogcikkünkben,

Miért vált szükségessé TEÁOR-váltás?

A TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtizedbe sok új gazdasági tevékenység és szolgáltatások született (pl. drón, okos eszközök gyártása), illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR.

A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:

  • Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.
  • A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.
  • A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.)
  • A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.
  • A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
  • Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

Érdemes odafigyelni, mert a TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).


Hol található az új TEÁOR osztályozási rendszer és a fordítókulcs?

Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, illetve a hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08–TEÁOR’25 átkódoló programot is.


Mit tehet az, aki nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?

Abban az esetben egy vállalkozás nem ért egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni.


Mi a teendő, ha valaki nem tudja, hogy az adott tevékenység melyik TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, illetve, hogy engedélyköteles, vagy meghatározott képzettséghez kötött-e annak végzése?

Amennyiben az valaki nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, abban az esetben a KSH-hoz fordulhat segítségért, ahol besorolási állásfoglalástkérhet.

 

Mi történik, ha valaki nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?

Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait.

Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban, azaz nem folytathatja azt a tevékenységet.

 

Kell-e módosítani a létesítő okiratot?

Mivel a létesítő okiratot csak maga az adott vállalkozás módosíthatja, így abban nem kerülnek automatikusan átvezetésre az új kódok.

Ha a vállalkozás 2025. július 1-jéig megváltoztatja a főtevékenységkódját akkor elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.

Amennyiben azonban ezt 2025. július 1-je után módosítja, akkor viszont azt – a megszokott módon – kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.

A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon.

A jogszabály értelmében amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by