Adategyeztető levél érkezhet a NAV-tól

Közzétéve
2025.03.07.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) februártól új adategyeztetési eljárást indít, amely elsősorban a vállalkozásokat érinti. Az eljárás célja az adatok átláthatóvá tétele és az adózók partnerként kezelése, miközben hatékonyan kiszűrhetők a csalárd adózók. A vállalkozások egy egyszerű, online folyamat során tisztázhatják az eltéréseket, így elkerülhetik a későbbi revíziókat és a 300 ezer forintos mulasztási bírságot.

Az adategyeztetési eljárás célja az adatok átlátható visszacsatolása és az együttműködés elősegítése. A NAV lehetőséget biztosít az adózók számára, hogy tisztázzák az esetleges adateltéréseket, és csak akkor alkalmaz szankciót, ha az érintett 15 napon belül nem reagál a felhívásra. Az online adategyeztetés gyors és egyszerű folyamat, amelyet nemcsak a 300 ezer forintos bírság elkerülése miatt érdemes elvégezni, hanem azért is, mert a mulasztás revíziót vonhat maga után, amelyhez minden szükséges adat rendelkezésre áll.

Az eljárással gyakorlatilag a vállalkozások lehetőséget kapnak az eltérésből eredő hibák saját hatáskörben, saját üzletpolitikájuk, számvitelük rendszerében való kiigazítására.

Legyen ez akár a számlaszám elírása vagy annak tisztázása, ha a valós idejű adatokból (online számla, online pénztárgép, vámadatok) jóval nagyobb összegű fizetendő áfa látszik, mint amennyi a vállalkozó áfabevallásában szerepel

Az első adategyeztetésekre még februárban sor kerül. Az egyeztetések kampányszerűen, azonos típusú − a kockázatelemzők által feltárt − eltérésekre fókuszálnak, így például az áfabevallás és az online számla adatai közti eltérésre.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Egy vállalkozás költségei

Közzétéve
2025.02.14.

Egy vállalkozás alapításakor az üzleti terv részeként meg kell vizsgálni, hogy milyen költségekkel jár a cég alapítása és működtetése. Az alapítási költségek mellett a napi működés fenntartása is jelentős anyagi ráfordítást igényel, amely alapvetően befolyásolja a vállalkozás hosszú távú sikerét. Ebben a cikkben részletesen bemutatjuk, hogy milyen típusú költségekre kell számítania, amikor céget alapít, és melyek az alapvető működési költségek.

 

Cégalapításkor:

  • Ügyvédi költségek
  • A kézbesítési megbízotti szolgáltatás (külföldi tulajdonos vagy ügyvezető esetén)
  • A cégalapításért Kft. esetében nem kell illetéket fizetni az államnak
  • Jegyzett tőke
    • A hatályos szabályozás szerint a Kft. alapításához 3 000 000 Ft törzstőke szükséges, ami bizonyos feltételekkel később is befizethető.
  • bélyegzőkészítés (opcionális),
  • bankszámlanyitás, (minimális befizetés)
  • Kereskedelmi és Iparkamara regisztrációs díja: 5.000.- Ft

 

A cég működése során, amelyet akkor is kell fizetni, ha a cég nem dolgozik:

  • Számviteli díj
  • Székhelyhasználati díj
  • A kézbesítési megbízotti szolgáltatás (ESETÜNKBEN ÉVESRE)
  • Bankszámla fenntartási díj.
  • Munkavállalói járulékok és egyéb adók. (Az ügyvezetőnek nem kell mindig a cég alkalmazottjának lennie, de ebben az esetben igazolni kell, hogy már máshol, akár más országban is munkaviszonyban áll.). A járulékokat a cég működése során felmerülő adók fejezetben találja.

 

A cég működése során felmerülő adók:

  • ÁFA
  • Korlátolt felelősségű társaságnál (Kft.) két adózási rendszer közül választhatunk:
    • Társasági adó (TAO) (9%)
    • Kisvállalati adó (KIVA): Ez az adózási forma egyszerűbb, mint a TAO, és különösen előnyös a beruházás- és foglalkoztatás-intenzív vállalkozások számára.

A 10%-os KIVA adókulcs a 9%-os TAO-t, a 13%-os szociális hozzájárulási adót váltja fel, és a társaságban maradó nyereséget adómentesen hagyja. )

  • Helyi iparűzési adó (2%) (HA a mi székhelyünket választja, akkor ezt az adót NEM KELL FIZETNI! MERT HELYI VÁLLALKOZÁSI ADÓMENTES ZÓNA VAGYUNK)
  • Munkavállalói/munkáltatói befizetések: (A járulékok a munkavállalók és a munkáltatók által fizetett rendszeres befizetések)
    • Társadalombiztosítási járulék (levonva a biztosítottaktól) 18,5%
    • Magánszemélytől levont személyi jövedelemadó 15,00%
    • Szociális hozzájárulási adó 13,00%

 

A cég alapításának és működtetésének költségei elengedhetetlenül fontos tényezők a vállalkozás hosszú távú sikerének biztosításában. Bár a kezdeti kiadások jelentősek lehetnek, a megfelelő tervezés, a költségek figyelembevétele és a hatékony pénzügyi irányítás lehetővé teszi, hogy a vállalkozás stabilan és fenntartható módon működjön. A siker nemcsak a piaci lehetőségek kihasználásán, hanem azon is múlik, hogyan képes a cég gazdálkodni és kezelni a felmerülő költségeket. A részletes előre tervezés és a költségek folyamatos nyomon követése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozás növekedjen és elérje a kitűzött céljait.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Megemelték az alanyi adómentesség értékhatárát

Közzétéve
2025.01.29.

2025. január 16-án a jelentette be Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, hogy a kisvállalkozások körében visszamenőleg, január elsejétől 12-ről 18 millió forintra emelkedik áfában az alanyi adómentesség értékhatára. A bejelentés kapcsán még sok a kérdőjel, amelyre majd a jogszabály szövege fog választ adni. Jelen cikkükben az emelés az ipaűzési adóra vonatkozó hatását vizsgáljuk.

 

A bejelentés egyelőre kizárólag a miniszter közösségi média felületén történt, így még nem lehet ismerni a pontos feltételeket. Szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy amennyiben valóban január elejétől életbe lép a szabály, úgy már most sztornó számlák tömkelegére lehet számítani, nem is beszélve az esetleges áfatartalom visszautalásáról és a bevallásmódosításokról. Az, hogy ezt miként fogják megoldani egyelőre kérdéses, a jogszabály pontos szövegéből fog kiderülni.

 

Miként hat ez az iparűzési adóra?

 

A 2023-as jogszabályváltozások érintették az iparűzési adót is. A törvény bevezette a kisvállalkozó fogalmát. Ki számít majd kisvállalkozónak? Azon vállalkozó, akinek éves nettó árbevétele nem haladja meg 25 millió forintot, illetve az átalányadózó egyéni vállalkozók esetében, akinek a bevétele éves szinten nem haladta meg a 120 millió forintot. Számukra egyszerűsödik, és sávossá válik az iparűzési adó.

 

BEVÉTELI HATÁR ADÓALAP IPARŰZÉSI ADÓ (2%)
0-12.000.000 Ft 2.500.000 Ft 50.000 Ft
12.000.001-18.000.000 Ft 6.000.000 Ft 120.000 Ft
18.000.001-25.000.000 Ft 8.500.000 Ft 170.000 Ft

 

Az alanyi adómentesség értékhatára eddig 12 000 000 Ft volt, így ehhez maximum évi 50 000 Ft iparűzési adó tartozott. A bejelentés értelmében azonban már a következő sávba tartozó kisvállalkozók is alanyi adómentességet kapnak, viszont az iparűzési adójuk megemelkedik 120 000 Ft-ra. Amennyiben szeretnék megspórolni ezt az adónemet, érdemes olyan székhelyszolgáltatót igénybe venni, mint Company Assistant Service Kft., amely olyan településen nyújtja a szolgáltatását, ahol az iparűzési adó mértéke 0%!

Az iparűzési adóról részletesen ebben a cikkünkben olvashat.

Amennyiben pedig szeretné kiszámítani mennyi iparűzési adót kell fizetnie, kérje ingyenes IPA kalkulátorunkat.


készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Bankszámlanyitás elutasításának okai

Közzétéve
2025.01.24.

A vállalkozói bankszámlát nyitni napjainkban már nagyon egyszerű feladatnak tűnik, sőt némely esetben már online, az íróasztal mögül is megtehetjük. Azonban előfordulhat, hogy valamilyen okból a bank a számlanyitási kérelmünket elutasítja. Aktuális blogcikkben a lehetséges okokat gyűjtöttük össze.

 

Kiknek kötelező vállalkozói számlát nyitnia?

 

  • Társas vállalkozásnak, azaz: Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft), a Betéti társaság (Bt), a Közkereseti társaság (Kkt), és a Részvénytársaság (Rt).
  • Kötelező a számlanyitás minden, az általános forgalmi adó (áfa) fizetésére kötelezett vállalkozás részére.
  • Azoknak az egyéni vállalkozásoknak is, akik áfát fizetnek (tehát nem alanyi mentesek), annak ellenére, hogy nem számítanak társas vállalkozásnak.
  • Adószámos magánszemélyek sem használhatják a lakossági bankszámlánkat, ha az áfás adózást választják.

 

Nem kell azonban vállalkozói bankszámlát nyitni az áfa hatályán kívül eső egyéni vállalkozóknak. Ők a vállalkozásuk pénzügyeit a lakossági folyószámlájukon intézhetik.

 

Melyek lehetnek a számlanyitási kérelem elutasításának okai?

Egy bank számos okból utasíthat el egy cég számlanyitási kérelmét. Az alábbiakban néhány gyakori okot sorolunk fel:

 

  • Nem megfelelés a banki előírásoknak: A bankok szigorú szabályokat követnek a pénzmosás (AML) és a terrorizmus finanszírozásának (CFT) megelőzésére. Ha a cég nem tudja biztosítani, hogy megfelel a szükséges dokumentációval (például tulajdonosi szerkezet, pénzügyi források stb.), a bank elutasíthatja a kérelmet.
  • Kockázatos iparág tevékenykedik: Bizonyos iparágak (például szerencsejáték, fegyverkereskedelem) vagy tevékenységek, amelyek magas kockázattal járnak a pénzmosás vagy illegális tranzakciók miatt, szintén elutasítást eredményezhetnek.
  • Pénzügyi háttér és hitelképeség: Már meglévő cég esetén, ha nem rendelkezik stabil pénzügyi háttérrel, vagy a vállalat hitelminősítése gyenge, a bank elutasíthatja a számlanyitást, mert nagyobb kockázatot jelenthet számukra.
  • Elégtelen dokumentáció: A bankoknak meg kell győződniük a cég jogszerű működéséről, amihez számos dokumentációra van szükség. Ha a cég nem tudja biztosítani a szükséges iratokat, például alapító okiratot, cégjegyzéket, adószámot, vagy ha az információk nem meggyőzőek, az elutasítást eredményezhet.
  • Cég jogállása: Ha a cég jogi státusza nem tisztázott (pl. nem megfelelően van bejegyezve, vagy székhelye nem egyértelmű), a bank nem tudja biztosítani a szükséges jogi hátteret a számla kezeléséhez.
  • Számlavezetési előzmények: Ha a cég korábban problémákat okozott más bankoknál (például nem fizetett díjakat, csalás gyanúja merült fel, vagy negatív előélettel rendelkezik), akkor a bank dönthet úgy, hogy elutasítja a számlanyitást.
  • Szabályozási és jogi előírások: Bizonyos esetekben a bankok a saját szabályzataik vagy az országos és nemzetközi jogszabályok miatt nem nyithatnak számlát egy adott cégnél, például amennyiben a cég nem tartja be a megfelelő adózási szabályokat.
  • Székhely: Ha a cég olyan székhelyszolgáltatónál van a székhelye, amelyet a bank kockázatosnak ítél, mert ott számos olyan cég van, mely negatív megítéléssel rendelkezik, akkor a számlanyitás elutasítható.

 

A bankok minden esetben alaposan mérlegelik a cégekkel kapcsolatos kockázatokat, hogy elkerüljék a pénzmosás és más illegális tevékenységek lehetőségét. Ha a számlanyitás elutasításra kerül, a cég kérheti a pontos indoklást, amely segíthet abban, hogy a jövőben megfeleljenek a banki előírásoknak. Cégünk, a Company Assistant Service Kft. megszűri ügyfeleit, illetve folyamatos kapcsolatot ápol az ellenőrző szervekkel, illetve a pénzintézetekkel, így az utolsó pontban szereplők miatt ügyfeleinknek nem kell aggódniuk.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Változtak a TEÁOR kódok

Közzétéve
2025.01.10.

2025. január 1. sok területen hozott változást, amire a vállalkozásoknak figyelni kell. Az egyik ilyen, ami minden céget érint, hogy az év első napjával a TEÁOR’08-as kódokat felváltja a TEÁOR’25. Az tevékenységre vonatkozó váltást elvégzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, azonban ezt érdemes mindenkinek leellenőriznie, mert ha valaki nem ért vele egyet csak júliusig módosítható, utána a régi, kivezetett tevékenységi körök törlésre kerülnek.

A módosítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze aktuális blogcikkünkben,

Miért vált szükségessé TEÁOR-váltás?

A TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtizedbe sok új gazdasági tevékenység és szolgáltatások született (pl. drón, okos eszközök gyártása), illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR.

A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:

  • Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.
  • A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.
  • A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.)
  • A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.
  • A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
  • Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

Érdemes odafigyelni, mert a TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).


Hol található az új TEÁOR osztályozási rendszer és a fordítókulcs?

Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, illetve a hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08–TEÁOR’25 átkódoló programot is.


Mit tehet az, aki nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?

Abban az esetben egy vállalkozás nem ért egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni.


Mi a teendő, ha valaki nem tudja, hogy az adott tevékenység melyik TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, illetve, hogy engedélyköteles, vagy meghatározott képzettséghez kötött-e annak végzése?

Amennyiben az valaki nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, abban az esetben a KSH-hoz fordulhat segítségért, ahol besorolási állásfoglalástkérhet.

 

Mi történik, ha valaki nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?

Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait.

Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban, azaz nem folytathatja azt a tevékenységet.

 

Kell-e módosítani a létesítő okiratot?

Mivel a létesítő okiratot csak maga az adott vállalkozás módosíthatja, így abban nem kerülnek automatikusan átvezetésre az új kódok.

Ha a vállalkozás 2025. július 1-jéig megváltoztatja a főtevékenységkódját akkor elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.

Amennyiben azonban ezt 2025. július 1-je után módosítja, akkor viszont azt – a megszokott módon – kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.

A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon.

A jogszabály értelmében amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Engedély nélküli bejelentkezés

Közzétéve
2024.10.18.

Cégünk már több mint 7 éve foglalkozik székhelyszolgáltatással, és ez idő alatt többször is előfordult, hogy cégeket úgy jelentettek be hozzánk, hogy nem kaptak tőlünk rá engedélyt. Ez azon felül, hogy jogszabályba ütközik, az ügyfeleinknek is kellemetlenséget okozhat. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy ügyfeleinket magas színvonalon szolgáljuk ki, és olyan székhelyet biztosítsunk számukra, amely megbízható. Ha valaki visszaél a nevünkkel, azt rosszindulatú hozzáállásnak minősítjük. Az alábbi blogcikkben megmutatjuk, milyen lépéseket teszünk azért, hogy megvédjük ügyfeleinket az illetéktelenektől.

Az illetéktelen bejelentkezővel szemben a következőképpen fogunk és tudunk eljárni:

  • A pénzmosás elleni jogszabályok alapján nekünk, mint székhelyszolgáltatónak egy ilyen esetben MÉRLEGELÉS NÉLKÜL azonnali jelentési kötelezettségünk van. (A terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 30. §(1)  alapján ).
  • Jelentjük az adóhatóságnak, hogy a cím használatához, mint székhelyszolgáltató nem járultunk hozzá, a cég a címen nem létezik, cégtáblája nincs kihelyezve illetve a küldeményeit nem vesszük át.  Minden gazdasági társaság törvényes működésének feltétele a székhely megléte, ennek hiányában az adóhatóság törli a társaság adószámát (az adózás rendjéről szóló törvény – Art. 246.§ (1) bek. c) és (5) bek.).
  • Cégünk azonnali hatállyal kezdeményezi az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárást az illetékes cégbíróságnál (Cégtörvény- Ctv. 89-90.§). A cégbíróság a megszűntnek nyilvánított cég illetve a székhellyel nem rendelkező cég kényszertörlését rendeli el (Ctv. 116.§ (1) bek. a) pont).
  • Továbbá a valótlan székhely miatti adószám törlés eredményeképpen a társaság ügyvezetője és tagjai öt éven át nem tölthetnek be más társaságban hasonló pozíciót (Art. 19.§).
  • Ügyvédünkön keresztül kezdeményezzük az okirathamisításban való közreműködés esete miatti eljárás indítását.

Az eljáró ügyvéddel szemben a következők miatt kell bejelentést tennünk:

  • Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 45. §-a alapján és az ügyvédi szakmai szabályok alapján köteles ellenőrizni a használat jogcímét és a bejelentett adatok valódiságát. Különösen székhelyszolgáltatók esetén.
  • Tudva arról, hogy nem járultunk hozzá a székhelyhasználathoz, elkészítette a székhelyhasználati igazolást a fent írt hamis tartalommal, ellenjegyezte azt, és csatolta a Cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési iratokhoz, elmondhatjuk, hogy közreműködött abban,  hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, azaz Btk. 342. § (1) c) és (3) bekezdésében foglalt intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekményének tényállása is felmerülhet, amely akár gondatlanságból is elkövethető.
  • Továbbá az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 107. § alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy, ha
  1. a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi,
    • jelentés kamara felé
    • jelentés a hatóságok felé
    • akár az engedély felfüggesztése

Mindent megteszünk azért, hogy ügyfeleinket megvédjük azoktól, akik törvénytelenül járnak el.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Miért van nálunk biztonságban a cége?

Közzétéve
2024.09.26.

Napjainkban már egyre többen veszik igénybe székhelyszolgáltató segítségét, mégis sokszor kérdezik tőlünk leendő ügyfeleink, hogy nem éri-e őket hátrány azért, mert nem a saját otthonukban vagy egy bérelt irodába jelentik be a cégüket. Hogy miért nem a válaszunk, erről szól az alábbi blogcikkünk.

A székhelyszolgáltatás a NAV által felügyelt tevékenység

Maga a székhelyszolgáltatás jogszabályokkal szabályozott törvényes tevékenység. A vonatkozó szabályok betartását a NAV is folyamatosan ellenőrzi, illetve az engedéllyel rendelkező szolgáltató listáját is folyamatosan frissíti az adóhatóság, amely elérhető az alábbi linken.
https://pei.nav.gov.hu/szekhelyszolgaltatok/szekhelyszolgaltatok

Cégünk már a kezdetektől, megszakítás nélkül szerepel a listán.

 

Ügyfeleinket még egy esetben sem kereste azért az adóhatóság, mert nálunk van a székhelye

Leendő ügyfeleink egy szigorú előminősítésen és kockázatelemzésen mennek át, amellyel ki tudjuk szűrni azokat a cégeket, amelyek cégtemetőként szeretnék használni a szolgáltatásainkat. Ezzel is védjük a már meglévő illetve jövőbeni ügyfeleinket is. Cégünk folyamatos kapcsolatban az adóhatósággal, akik nem azok között a székhelyszolgáltatók között tartanak minket nyilván, ahol a nagy számban fordulnak elő problémás vállalkozások.

 

Egyik ügyfelünk sem kapott azért megállítást a hatóságoktól, mert hozzánk van bejelentve

Kiemelten fontos számunkra a törvényi megfelelés. Folyamatosan figyeljük a jogszabályi változásokat, és amennyiben szükséges felülvizsgáljuk folyamatainkat, dokumentumainkat. Illetve ezek megfelelőségéről folyamatosan egyeztetünk az adóhatósággal is.

 

Ügyfeleink között több nagy presztizsű cég megtalálható

Bár minden egyes ügyfelünkre büszkék vagyunk, még is külön öröm számunkra, hogy több nagy presztizsű céget is ügyfeleik között tudhatunk. Többen ráadásul már hosszú évek óta elégedettek a szolgáltatásunk minőségével. A világ egyik legnagyobb játékgyártó magyarországi képviseletének is mi biztosítjuk a székhelyét és kezeljük bizalmasan az üzleti levelezését.


készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Milyen esetekben törölhetik egy vállalkozás adószámát?

Közzétéve
2024.07.09.

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szabályozza az adózók adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit. Többek között azokat az eseteket is, amelyek az adószám törlését eredményezheti. Maga az adószám törlése mint adóhatósági intézkedés pedig komoly jogkövetkezményekkel járhat. A törölt adószám többek között az áfalevonási jog elenyészését vonhatja maga után, illetve cégek esetén kiválthatja a cég megszüntetésére irányuló cégbírósági eljárás megindítását.

Az Art. 246. paragrafusa alapján az alábbi esetekben fordulhat elő:

Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha

  1. a) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
  2. b) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
  3. c) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
  4. d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,
  5. e) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett törvényes képviselő nem valós személy,
  6. f) azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi,
  7. g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

 

készítette a Company Assistant Service Kft.

 

/by

Elindítottuk online időpontfoglaló felületünket

Közzétéve
2024.06.21.

Amikor évekkel ezelőtt saját indíttatásból elindítottuk a Company Assistant Service Kft. az volt a célunk, hogy leendő ügyfeleinket a középpontba helyezve, magas minőségű szolgáltatásokat nyújtsunk. Olyan szolgáltatásokat, amelyek valóban megkönnyítik a vállalkozások mindennapjait.

Gondolkodj ügyfélként, ez a mi üzleti stratégiánk. Hisszük, hogy ezáltal lehetünk sikeresek. Az évek során folyamatosan kapcsolatban voltunk az ügyfeleinkkel. Beszélgettünk velük, felmértük az igényeiket, amelyeket igyekeztünk rendszer szinten beépíteni a folyamatainkba, illetve úgy alakítani a szolgáltatásaink összetételét, hogy az megfeleljen a folyton változó jogi és gazdasági környezetnek. Ennek eredményeként az elmúlt években bevezetésre került egy vállalatirányítási rendszer, amelynek segítségével egyes folyamataink automatizálásával javítani tudunk a hatékonyságunkon, illetve sokkal magasabb szintre tudtuk emelni a szolgáltatásainkat. Ennek egyik, ügyfeleink számára is kézzel fogható, eredménye az időpontfoglaló felület, amelynek segítségével egyszerűen pár kattintással meg tudják adni, hogy mikor jönnének a küldeményeikért, vagy vennének igénybe egyéb szolgáltatást. A rendszer pedig automatikusan e-mailt küld a foglalásról, sőt a találkozó előtti napon egy emlékeztető is érkezik a megadott e-mail címre.

Cégünk szakmaisága mellett az információs technológia alkalmazásában is élen járó kíván lenni a székhelyszolgáltatók között. A közeljövőben tovább folytatjuk a folyamataink automatizálását, és még több olyan szolgáltatás bevezetését tervezzük, amelyek segítik ügyfeleiket abban, hogy könnyebben intézhessék vállalkozásuk ügyeit.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Iparűzési adó bevallás 2024

Közzétéve
2024.05.14.

Magyarországon az önkormányzatok által kivetett iparűzési adó bevallási határideje 2024. május 31. Fontos, hogy ezt az adóterhet minden magyar vállalkozásnak a székhelyük, telephelyük szerinti a helyi önkormányzatok által meghatározott mértékben kell megfizetni. Az iparűzési adóra vonatkozó jogszabály többször is módosult a közelmúltban, ezért összefoglaltuk, hogy hogyan kell számolni az iparűzési adót 2024-ben.

 

Kinek kell iparűzési adót fizetni?

Egy hazai vállalkozásnak akkor kell iparűzési adót fizetni, ha az adott településen bejelentett telephelye, székhelye van és ott jövedelemszerző tevékenységet folytat.

Az iparűzési adó bevallása, illetve befizetése mindig annak az önkormányzatnak az irányában történik, ahová a vállalkozás székhelye és telephelye be van jelentve. Amennyiben a vállalkozás székhelye és telephelye külön önkormányzathoz tartozik, a jogszabály lehetővé teszi a teher megosztását a székhelyhez, illetve a telephelyhez tartozó önkormányzatok között. A megosztás módszerét mindig írásban kell rögzíteni, és az adóelőleget számításnál is mindig ugyanazt a módszert kell alkalmazni, mint az adó számításánál. Fontos, hogy sosem lehet egyik település esetén sem nulla forint a települési adóalap, tehát valamennyit minden településhez kell osztani.

 

Mikor kell benyújtani a bevallást?

A bevallási határidő 2024. május 31-e. Fontos, hogy amennyiben szünetelt a vállalkozás menet közben, mert akkor 30 napon belül be kellett adni a záróbevallást. Ha a szünetelés és záróbevallás után 2023-ban újraindult a vállalkozás, akkor is le kell adni a 23HIPAK nyomtatványt.

2024-ben életbe lépő fontos változás, hogy csak az az egyéni vállalkozó számít szünetelőnek, akinek a szünetelés napja meghaladja a 180 napot. Tehát a 180 nap lejárta után kell beadni záróbevallást, és csak ezután kerül arányosításra a fizetendő iparűzési adó.

Fontos, hogy azoknak az új katások, akik 2023-ban indultak vállalkozóként, szintén 2024. május 31-éig le kell adni a 23HIPAK bevallást, amiben választhatják a 2023-as és a 2024-es évre az egyszerűsített (sávos) iparűzési adót. Nekik 2024. május 31-éig kell megfizetniük a 2023-ra és 2024-re vonatkozó iparűzési adót (egyet utólag, egyet előre)

 

Iparűzési adó fizetés 2023-as változásai

 A 2023-as évben több átfogó változás is életbe lépett. Az erről szóló blogcikkünk az alábbi linken érhető el:
https://ipamentes-szekhelyszolgaltatas.hu/hogyan-szamoljuk-ki-az-iparuzesi-ado-alapjat-2023-ban/

 

Mennyi az iparűzési adó 2024 évében?

Az iparűzési adó mértéke 2024 évében nem változott, azaz marad a 2023-ban újra rögzített maximum 2%-os iparűzési adó 2024 során is. Maga az iparűzési adó számítása is változatlan marad ebben az évben is, azaz az iparűzési adóalap kiszámítása során a vállalkozás árbevételéből ki kell vonni az anyagköltséget, az eladott áruk beszerzési értékét, az alvállalkozók és a közvetített szolgáltatások, valamint a K+F költségeit, majd az így megkapott adóalapot a vállalkozás székhelye/telephelye szerint érvényes adókulcs kell beszorozni (ami maximum 2%).

 

Melyek a helyi iparűzési adó (HIPA) legfrissebb 2024-es módosításai?

2024-ben életbelépő jogszabály módosítások a légi személyszállítást végző vállalkozókat érintik. Az új iparűzési adó szabályok szerint 2024. január 1-től légi személyszállítást végző vállalkozónak minősül az a vállalkozó, akinek az adóévben a nettó árbevételének legalább a 75%-a légi személyszállítási szolgáltatásból és azzal együtt nyújtott szolgáltatásokból származik – az ezekből a szolgáltatásokból származó ellenérték nettó árbevételnek minősülnek, ezáltal a helyi iparűzési adó 2024 évi alapját képezik. Az ilyen tevékenységet folytató vállalkozó telephelyének kell tekinteni azon önkormányzat illetékességi területét is, ahol olyan, a légiközlekedésről szóló törvény szerinti repülőtér van, ahonnan az adott vállalkozó járatai indulnak – erre a speciális esetre az iparűzési adó szintén speciális adóalap-megosztási jogszabályai alkalmazandók.

A másik fontos változás, hogy 2024-től indul az új PET-palack-visszaváltó rendszer is, amely szintén hatással van az adóalapra, hiszen a jogszabály értelmében az árbevételt csökkenteni kell a visszaváltási díj árbevételként elszámolt összegével.

A szünetelő vállalkozásokat érintő változásról pedig már cikkünk elején írtunk.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by