Hogyan számoljuk ki az iparűzési adó alapját?

Közzétéve
2021.09.22.

A köznyelvben iparűzési adóként ismert adófajta hivatalos neve Helyi Iparűzési Adó, amelyet röviden HIPA-nak vagy IPA-nak is neveziknek. Mint a neve is utal rá, ez az adófajta nem az államnak fizetendő, hanem a cég székhelybeli önkormányzatának. Az iparűzési adót minden vállalkozónak (még a KATA-soknak is) kötelező évi kétszer befizetnie a közösbe, minden márciusban és szeptemberben.
Az iparűzési adóról az 1990. Évi C törvény a helyi adókról IV. Fejezete rendelkezik, illetve a helyi önkormányzatok honlapján található meg a helyileg bevezetett feltételek, kedvezmények, és az adó pontos mértéke is.

2021. évre vonatkozó változások

A járványhelyzetre tekintettel a Magyar Kormány 2021-re változásokat vezetett be, és az iparűzési adóelőleget a felére csökkentette országosan, azaz a 639/2020 (XII.) Kormányrendelet alapján 2021-ben maximum 1% lehet a HIPA.

Ennek feltétele, hogy február 25-ig lehetett nyilatkozni arról, hogy a vállalkozás KKV-nak (kis- és középvállalkozás) minősül, és maximum 4 milliárd Forint az árbevétele. Fontos azonban, hogy a feltételeknek való megfelelőséget a kapcsolt és partnervállalkozások adatainak összeszámításával együtt szükséges megvizsgálni. Aki ezt a nyilatkozatot nem tette meg, a következő bevalláskor visszaigényelheti a többletként befizetett pénzt.

Mitől függ, hogy hol kell fizetni az iparűzési adót?

A helyi iparűzési adót akkor kell megfizetni, ha:

  1. állandó jellegű gazdasági tevékenységet folytatnak, vagy
  2. a vállalkozás székhelye vagy telephelye állandó jelleggel, vagy
  3. 180 napot meghaladóan végez egy vállalkozás építőipari tevékenységet, akkor telephelye jön létre, így HIPA alá történő bejelentkezési, bevallás is fizetési kötelezettsége is keletkezik.

Fontos tisztában lenni azzal is, hogy:

  • székhelynek minősül, ahová a cég be van jelentve, ahová a hivatalos levelei érkeznek, és ahol a fontos céges papírokat őrizik.
  • telephelynek minősül, ahol az állandó üzemi létesítmény van, és ahol iparűzési tevékenységet folytat. Ez lehet raktár, műhely, iroda, gyár stb.

Például: Ha a vállalkozás a fővárosban van bejegyezve, akkor a Fővárosi Önkormányzathoz kell befizetni a kiszabott iparűzési adót. Ha azonban a vállalkozás székhelye egy másik településen van bejegyezve, akkor az adott település felé tartozik fizetési kötelezettséggel.

Mitől függ az iparűzési adó mértéke?

Hogy pontosan mennyit kell fizetni, azt az adott önkormányzat határozza meg. Az adó mértéke maximalizálva van, 2021 előtt ez 2% volt, 2021-ben pedig maximum 1%. Azonban vannak települések, ahol egyáltalán nincsen HIPA.

Kedvezmények, mentességek a különböző önkormányzatoknál:

  1. vannak olyan települések, ahol bizonyos összegű adóalap alatt nem kell adót fizetni.
  2. vállalkozó háziorvosnak, védőnőnek sem kell fizetniük, ha az adó alapja az adóévben nem több, mint 20 millió Ft.
  3. az önkormányzatok adókedvezményt állapíthatnak meg a beruházás értéke vagy annak egy része után, amelyet az adóévben helyez üzembe a vállalkozás
  4. adókedvezményt kaphatnak a vállalkozások, ha növelik a foglalkoztatottságot, azaz újabb embereknek adnak munkát.
  5. beszerző, értékesítő szövetkezetek és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok, illetve azok elővállalkozásai és projekttársaságuk szintén mentesek az iparűzési adó alól.

Iparűzési adó számítása

Először az adóalapot kell kiszámítani. Az adó alapja a következőképpen számolható:

Nettó árbevételből levonjuk:

  • az anyagköltséget
  • alvállalkozói teljesítéseket,
  • közvetített szolgáltatásokat,
  • az eladott áruk beszerzési értékét,
  • és a kutatások, kísérleti fejlesztések közvetlen költségét.

Ezután ezt az összeget kell az önkormányzat által meghatározott százalékkal megszorozni, hogy megkapjuk a fizetendő helyi iparűzési adót.

Ideiglenes tevékenységnél:

Ha nem rendszeresen, csak ideiglenes ideig tart a profit termelő tevékenység, akkor az iparűzési adó mértéke településenként egységesen 5000 Ft naptári naponként számolandó.

Ki jogosult az iparűzési adó felezésére?

Az alábbi kategóriák valamelyikébe tartozó adóalanyok jogosultak az iparűzési adó összegének felezésére:

  1. egyéni vállalkozók
  2. őstermelők
  3. jogi személyek, amennyiben mikro-, kis és középvállalkozásnak minősülnek.

Ezek azok a vállalkozások, amelyeknek a nettó árbevételük legfeljebb 4 milliárd forint. Ehhez 2021. február 25-ig nyilatkozni kellett, vagy a soron következő iparűzési adóbevallásnál visszaigényelhető a befizetett adó fele.

Bejelentkezés és bevallás

Cégalapítás során a cég bejegyzését követően a cégbíróság értesíti az állami adóhivatalt, akik hivatalból továbbítják az adatokat a területileg illetékes önkormányzat felé.

A cégeken kívül mindenki másnak, egyéni vállalkozóknak, őstermelőknek stb. be kell külön jelentkezniük a saját önkormányzatukhoz. Ezt a székhelytől függően az alábbi helyszíneken tehetik meg:

  • Budapesten: a Fővárosi Adó Főosztály honlapján kell bejelentkezni.
  • Vidéken: az Önkormányzati Hivatali Portál honlapján kell bejelentkezni.

A bevallást a NAV-nál online kell kitölteni, jelenleg a 21HIPA nyomtatványkitöltő programmal, amelyhez az Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) keretprogramot kell letölteni a számítógépre. Ezeket a bevallásokat a NAV továbbítja az illetékes önkormányzat felé.

Éves bevalláshoz kapcsolódó benyújtási határidő az adóévet követő május 31. Átalányadózás esetében nem kell bevallást készíteni.

Mikor és hogyan kell befizetni az iparűzési adót?

A benyújtott éves bevallás alapján két előlegfizetési időszak van, amelyek március 15-e, és szeptember 15-e. Bár a bevallást a NAV-nak kell küldeni, de a pénzt az illetékes önkormányzatnak kell befizetni. Az önkormányzat honlapján található meg az iparűzési adó számla száma.

A cikket Lajos Szilvia könyvelő (Private Accounting Kft.) szakmai felügyelete és közreműködése mellett, a nyilvános adatok alapján készítette Company Assistant Service Kft.