HIPA – Helyi Iparűzési Adó

Közzétéve
2021.09.29.

A helyi iparűzési adó a legszélesebb körben elterjedt és alkalmazott adó. Helyi iparűzési adót köteles fizetni az a vállalkozó, akinek a székhelye vagy a telephelye az adott önkormányzat területén található.

Törvényi háttér:

Az iparűzési adóról az 1990. Évi C törvény a helyi adókról IV. Fejezete rendelkezik, illetve a helyi önkormányzatok honlapján található meg a helyileg bevezetett feltételek, kedvezmények, és az adó pontos mértéke is.

A törvény alapján az alábbi feltételek vonatkoznak minden adózóra:

  1. Az adó maximális mértéke 2%, azonban ettől az önkormányzatok eltérhetnek, és dönthetnek úgy is, hogy nem vezetik be.
  1. Kedvezmények:
  • évre vonatkozó változások: A járványhelyzetre való tekintettel a Magyar Kormány 2021-re változásokat vezetett be, és az iparűzési adóelőleget országosan a felére csökkentette. Ennek feltétele, hogy február 25-ig az adott cég nyilatkozott arról, hogy a vállalkozás KKV-nak (kis- és középvállalkozás) minősül, és maximum 4 milliárd Forint az árbevétele. Fontos azonban, hogy a feltételeknek való megfelelőséget a kapcsolt és partnervállalkozások adatainak összeszámításával együtt szükséges megvizsgálni. Aki ezt a nyilatkozatot nem tette meg, a következő bevalláskor visszaigényelheti a többletként befizetett pénzt. Továbbá a 639/2020 (XII.) Kormányrendelet alapján 2021-ben maximum 1% lehet a HIPA.
  • Ideiglenes tevékenység adókötelezettsége: 2021-től megszűnt az ideiglenes tevékenység fogalma a törvényben, azaz nem keletkezik adókötelezettsége a vállalkozónak a 180 napnál rövidebb ideig tartó építési tevékenység folytatása esetén. Továbbá abban az esetben sem kell az adót megfizetni, ha a vállalkozás magyarországi székhely vagy telephely hiányában végez bevételszerző tevékenységet.

Viszont, ha a vállalkozás az adott településen 180 napot meghaladóan végez építőipari tevékenységet, továbbra is telephelye jön létre, így HIPA alá történő bejelentési, bevallási és fizetési kötelezettsége is keletkezik.

  • Szokásos piaci árkorrekció: 2021-től azon vállalkozások esetén, akik a társasági adó törvény értelmében szokásos piaci ár alkalmazására kötelezettek, a kapcsolt vállalkozásaikkal kötött ügyletből származó nettó árbevételt vagy nettó árbevétel-csökkentő költséget a szokásos piaci ár alapulvételével állapíthatják meg.
  • Adóalap-megosztás tartós gépjárművek bérletbe / lízingbe adása esetén: a 2021-től a tartós bérletbe, lízingbe adott gépjárművek eszközértékét a székhelyre, telephelyre jutó személyi jellegű ráfordítások arányában kell figyelembe venni. Ezen rendelkezésnek kizárólag olyan vállalkozások esetén van jelentősége, amelyek több önkormányzat illetékességi területén vagy külföldön végeznek iparűzési tevékenységet, hiszen ebben az esetben az adó alapját meg kell osztaniuk az érintett önkormányzatok között.
  1. Az adó alanya: Adóalanynak tekintendők a gazdasági tevékenységet saját nevükben és kockázatukra haszonszerzés céljából, üzletszerűen végző:
    1. egyes – vállalkozási tevékenységet végző – magánszemélyek
    2. jogi személyek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő jogi személyeket is
    3. egyéni cégek, egyéb szervezetek, ideértve a felszámolás vagy végelszámolás alatt lévő egyéni cégeket, egyéb szervezeteket
  1. Vállalkozó: Vállalkozónak számít, azaz adóalany a Polgári Törvénykönyv szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződés alapján kezelt vagyon is. A Htv. alapján a következő magánszemélyek minősülnek iparűzési adóalanynak (vállalkozónak)
    1. egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő magánszemély
    2. közjegyző
    3. önálló bírósági végrehajtó
    4. egyéni szabadalmi ügyvivő
    5. ügyvéd
    6. szolgáltató állatorvosi tevékenység gyakorlója
  1. Mezőgazdasági őstermelő: A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő, feltéve, hogy az őstermelői tevékenységből származó bevétele az adóévben az éves minimálbér 50 %-át meghaladta.
  1. Adókötelezettség: Az adóalanyt azon településen terheli állandó jellegű iparűzési tevékenység utáni adókötelezettség, így bevallás benyújtási kötelezettség, ahol székhelye, illetőleg telephelye van.
  • Székhelynek tekintendő belföldi szervezet esetében az alapszabályában (alapító okiratban), a cégbejegyzésben (bírósági nyilvántartásban), az egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozók nyilvántartásában ekként feltüntetett hely, a magánszemélyek esetében az állandó lakóhely. A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe vonatkozásában a székhely alatt a cégbejegyzésben a fióktelep helyeként megjelölt helyet kell érteni. A Ptk. szerinti bizalmi vagyonkezelési szerződéssel létrejött vagyontömeg, mint adóalany esetén székhelynek számít a bizalmi vagyonkezelő székhelye, lakóhelye.
  • Telephelynek minősül az adóalany olyan állandó üzleti létesítménye (ingatlana) – függetlenül a használat jogcímétől – ahol részben vagy egészben iparűzési tevékenységet folytat, azzal, hogy a telephely kifejezés magában foglalja különösen a gyárat, az üzemet, a műhelyt, a raktárt, a bányát, a kőolaj- vagy földgázkutat, a vízkutat, a szélerőművet (szélkereket), Napelem-erőművet, az irodát, a fiókot, a képviseletet, a termőföldet, a hasznosított (bérbe vagy lízingbe adott) ingatlant, az ellenszolgáltatás fejében igénybe vehető közutat, vasúti pályát.

Telephelynek számít a TEÁOR szerinti építőipari tevékenység folytatásának helye szerinti település egésze, feltéve, hogy a folyamatosan vagy megszakításokkal végzett e tevékenységek időtartama adóéven belül a 180 napot meghaladta. Ha a vállalkozó ilyen jellegű tevékenységet végez és annak időtartama a településen előreláthatóan a 180 napot meghaladja, akkor már a tevékenységvégzés kezdetén, mint állandó jellegű tevékenységet végzőként jelentkezhet be, azaz létrehozhat telephelyet.

  1. Bevallási kötelezettség teljesítésének módja:

Az iparűzési adóbevallást az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvényben (a továbbiakban: Art.), illetve a Htv-ben meghatározott időpontig:

  • az állami adóhatóság elektronikus bevallás-kitöltő és ellenőrző rendszerén keresztül elektronikus úton közvetve vagy
  • egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély adóalany döntése esetén közvetlenül, akár papíralapon
  • az iparűzési adót működtető, székhely, telephely szerinti önkormányzati, fővárosban a fővárosi önkormányzati adóhatósághoz kell eljuttatni.

Az adózó a 2021. évtől állandó jellegű helyi iparűzési adóról szóló adóbevallási kötelezettségét – ideértve bármely korábbi az állami adóhatóságon keresztül elektronikus úton, az általános nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program használatával teljesítheti.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) elektronikusan benyújtott, állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallásokon a NAV összefüggés-vizsgálatokat végez.

Az ellenőrzés eredményétől függően a NAV:

  • értesítést küld az érintett önkormányzathoz való továbbításról, vagy
  • tájékoztat az azonosított hibák listájáról. A hibák javítása után a bevallást újból be kell nyújtani.
  1. Adóügyekben illetékes:

A bevallás-benyújtás módjától függetlenül a Htv. 9. §-a értelmében helyi adóügyben, így iparűzési adóügyben is az az önkormányzati adóhatóság jár el első fokon, amelynek önkormányzata a helyi iparűzési adót bevezette, így iparűzési adóügyben hatósági eljárásra, adózói tájékoztatásra csak az önkormányzati adóhatóság jogosult és kötelezett. A helyi iparűzési adófizetési kötelezettséget az adót megállapító önkormányzat iparűzési adó beszedési számlájára kell megfizetni.

  1. Mit hol talál?

Az adózó az önkormányzat rendeletében rögzített adótényállási elemekről (ide értve különösen az adó mértékét, az önkormányzat döntése szerinti rendeleti adóelőny-szabályokat, a pénzforgalmi számlaszámokat), illetőleg az első fokon eljáró önkormányzati adóhatóság elérhetőségi információiról az önkormányzat honlapján (amennyiben az önkormányzat honlapot fenntart), illetőleg a Magyar Államkincstár e célra fenntartott honlapján (https://hakka.allamkincstar.gov.hu) oldalán tud részletesebben tájékozódni. A Magyar Államkincstár az e célra fenntartott honlapját havi rendszerességgel frissíti.

2021-től az állandó jellegű iparűzési tevékenységhez kapcsolódó, helyi iparűzési adóról (hipa) szóló bevallást a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz (NAV) kell benyújtani elektronikusan. Az ehhez szükséges nyomtatványok a NAV honlapján elérhetők.

Két fontos kivétel:

  • A 2021-et megelőző évekre vonatkozó, ideiglenes jellegű iparűzési tevékenységgel kapcsolatos bevallásokat továbbra is az önkormányzati adóhatóságokhoz kell benyújtani.
  • Azok a magánszemély vállalkozók, akik nem egyéni vállalkozóként végzik tevékenységüket, a hipa bevallást papíralapon, az önkormányzati adóhatósághoz is benyújthatják.

A cikket Lajos Szilvia könyvelő (Private Accounting Kft.) szakmai felügyelete és közreműködése mellett, a NAV hivatalos oldalainak a segítségével készítette Company Assistant Service Kft.