Törvényi háttér:
Egy vállalkozás életében a legfontosabbak egyike a törvényi kötelezettségeknek való maximális megfelelés. Ezért összegyűjtöttük azokat a fontos jogszabályokat, amelyek tevékenységünkre vonatkoznak.
Kérem, nézze át Ön is!
Törvényi háttér:
Székhelyszolgáltatási tevékenységünket a 7/2017. (VI.1.) és a 9/2017. (VII.18.) IM rendelettel és a NAV pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvénnyel (Pmt.), valamint az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi LII. törvény (Kit.) szerint összhangban végezzük.
Székhelyszolgáltatás és iparűzési adómentesség:
Nincs olyan jogszabály, amely tiltaná a székhelyszolgáltatás nyújtását és igénybevételét. A 2016. évi V. törvény (cégtörvény) rögzíti a székhelyszolgáltatókkal szembeni elvárásokat, melynek hatályos rendeleteit, és a friss módosításokat folyamatosan figyelemmel kísérjük. A legfrissebb változásokról itt olvashat. Tevékenységünket ezen jogszabályi feltételek pontos betartásával végezzük.
A hatályos magyar törvények értemében, székhelyét minden vállalkozás maga választja meg. Magyarország legtöbb településén 2 %-os az iparűzési adó, vagyis az IPA. Azonban olyan települések is léteznek, amelyeken ez az adó 0 %-os, így egyáltalán nem kell iparűzési adót fizetni, mint például Csomádon is.
Székhelyszolgáltató fogalma:
Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (Art.) egyik 2017-től hatályos változása adta. Az Art. 178. paragrafusába 25.a pontként bekerült egy új fogalom; a székhelyszolgáltató fogalma. Ennek értelmében:
„székhelyszolgáltató, az a személy, aki vagy amely üzletszerű gazdasági tevékenységként, az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről”.
Ügyvédi székhelyszolgáltatás:
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 5.§ (3) bekezdés k) pontja és 25/A. §-a szabályozta az ügyvédi székhelyszolgáltatás jogintézményét. 2012. március 1-től a módosító jogszabály törölte az ügyvédi törvényből a székhelyszolgáltatásra vonatkozó rendelkezéseket. A Magyar Ügyvédi Kamara értelmezése alapján ezzel megszűnt az a lehetőség, amely alapján az ügyvéd a saját irodáját jelölhette meg az általa cégeljárásban képviselt cég székhelyeként anélkül, hogy az ügyvéd az adott ingatlannak tulajdonosa lett volna. Azaz megszűnt az úgynevezett ügyvédi székhelyszolgáltatás, az ügyvédek újabb szerződéseket nem köthetnek a rájuk vonatkozó speciális szabályok szerinti ügyvédi székhelyszolgáltatási tevékenység folytatására.
Iparűzési adó kiszámítása:
Bár a helyi iparűzési adót (hipa) a kisadók közé sorolják, eddig is sok esetben nagyobb megterhelést jelentett a vállalkozásoknak a társasági adónál, hiszen ezt az adót az árrés után kell megfizetni. Az adóalap kiszámításakor nem lehet minden költséget levonni a nettó árbevételből.
Csak az anyagköltséggel, az alvállalkozói teljesítésekkel, az eladott áruk bekerülési értékével (ELÁBÉ), a közvetített szolgáltatások értékével, valamint a K+F adóévben elszámolt közvetlen költségével lehet csökkenteni az árbevételt, de nem lehet figyelembe venni a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódó egyéb költségeket: például a szállítási díjakat, a bérköltségeket vagy éppen a marketingkiadásokat.
