Az adó és a járulék szavak minden munkavállaló és munkáltató fejében ott csengenek, de nagyon kevesen vannak tisztában ennek a két fogalomnak a pontos jelentésével. De ugyanilyen fontos tisztában lenni azzal is, hogy mi a különbség a gépjárműadó és a cégautóadó között.

Ebben a cikkben most a fent említett fogalmakat segítünk Önnek helyre rakni, hogy ezentúl, ha meghallja ezen kifejezések valamelyikét, akkor ne csak a csekkeket lássa majd maga előtt, de a miértekkel is tisztában legyen.

Mi a különbség az adó és a járulék között?

Elsőként is tisztázzuk, hogy mi az az adó és a járulék.

Járulék: Általában munkaviszonyból származó százalékos adókötelezettség, amely a munkaviszonyban foglalkoztatottak bruttó béréből kerül levonásra. Egyéni nyugdíjjárulékra 10 %, egészségbiztosítási járulékra 7 %, munkaerő-piaci járulékra 1,5 % kerül levonásra.

Adó: Az adó az állam által egyoldalúan megállapított, kényszer útján behajtható, közvetlen ellenszolgáltatás nélküli állami bevétel.

Megkülönböztetünk munkavállalói és munkaadói adót, munkaviszonnyal kapcsolatosan a dolgozó béréből személyi jövedelemadó ELŐLEGET kell levonni, melynek mértéke fixen 15%. A munkáltató a munkavállaló bruttó bére után 15,5%szociális hozzájárulási adót, és 1,5 % szakképzési hozzájárulási adót fizet be.

Gépjárműadó vagy cégautóadó?

Most pedig térjünk át a gépjárműveket érintő adókra. Tisztázzuk végre, hogy mit miért és mi után fizetünk egyes járművek esetében.

Azzal talán mindenki tisztában van, hogy a gépjárműadó első részletét április 15-ig, a másodikat pedig szeptember 15-ig kötelezően be kell fizetnie, de hogy mi is ez pontosan és hogyan állapítható meg az összege, azt érdemes újra és újra feleleveníteni.

Gépjárműadó: Az 1991. évi LXXXII. törvény értelmében kötelező minden „magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjármű, pótkocsi, valamint Magyarország területén közlekedő, külföldön nyilvántartott tehergépjármű után gépjárműadót” fizetni (njt.hu/jogszabaly/1991-82-00-00.39).

Azaz belföldi gépjárművek adója a forgalomban lévő, magyar hatósági rendszámtáblával ellátott gépjárművet, pótkocsit terheli.

Az adót főszabályként az fizeti, aki a járműnyilvántartásban az év első napján üzembentartóként, ennek hiányában tulajdonosként szerepel. Több tulajdonos esetén az az adó alanya, akinek a nevére a forgalmi engedélyt kiállították. (nav.gov.hu)

A személyi gépjárműadó mértékének alapja a gépjármű teljesítménye, kW-ban kifejezve. Ennek mértéke a gyártástól számított minden negyedik naptári éveben csökken. Így egy 16 évnél idősebb autó esetében ez az összeg már csak 140 Ft/kW-ot jelent.

Érdemes megjegyezni, hogy ettől eltér az autóbuszok, lakókocsik, tehergépjárművek és a nyergesvontatók adóalapja. Ezeket a járműveket saját súlyuk vagy saját súlyuk és raksúlyuk mértéke alapján kategorizálják (nav.gov.hu).

FONTOS: A gépjárműadó ez év január 1-től a NAV hatósága alá tartozik.

Cégautóadó: „Cégautóadót kell fizetni azok után a személygépkocsik után, amelyek nem magánszemély tulajdonában állnak, vagy magánszemély tulajdonában állnak, de a személygépkocsik után költséget, értékcsökkenési leírást számoltak el.” – olvasható a NAV cégautóadóról szóló szabályozásában (nav.gov.hu).

A személygépjárműadótól eltérően, a cégautóadóról minden negyedévet követő 20. napig egy bevallást kell benyújtani a hatóság felé.

A cégautóadó havi értéke a gépjármű hajtómotorjának teljesítménye és a környezetvédelmi osztály együttes besorolása alapján állapítható meg (nav.gov.hu). Ebbe a kategorizálásba beletartozik minden személygépkocsi és tehergépkocsi, valamint a pénzügyi lízingbe vett személygépkocsik. Kivételt képeznek a cégautóadó alól az úgynevezett környezetkímélő (elektromos vagy nulla emissziós) gépkocsik. A zöld rendszámmal rendelkező járművekre ugyanis nem vonatkozik a cégautóadó.