A Nemzeti Versenyképességi Tanács szerint a kormánynak meg kellene változtatni a helyi iparűzési adózás jelenlegi rendszerét, ezzel is ösztönözve a gazdaság növekedését. Erről számolt be Varga Mihály pénzügyminiszter a testület évi első ülése után tartott sajtótájékoztatón.

Milyen változásokat javasolt a tanács?

  • az értékcsökkenés, illetve a kutatás-fejlesztési költségek jelentősebb arányú – ötszörös mértékű – leírhatóvá tételét
  • az adófeltöltési kötelezettség megszüntetését

A jelenlegi szabályozás szerint az értékcsökkenés nem írható le az iparűzési adó számítása során, pedig ez közel 850.000  vállalkozás számára lenne kedvező, leginkább olyanoknak, amelyek sok eszközzel rendelkeznek. Ettől a lépéstől továbbá azt várják, hogy a beruházások száma is megemelkedjen.

A kutatás-fejlesztési hajlandóság növelése érdekében ezek a költségek ötszörös mértékben  válnának láthatóvá.   Mindössze 1.800 cég érdekelt ebből  a szempontból, azonban a gazdasági növekedést jelentősen befolyásolná, mivel a kutatás-fejlesztés eredményei idővel sokszorosan megtérülnek a vállalatok számára.

Miért van szükség az iparűzési adó rendszerének megváltoztatására?

Az előzetes felmérések során több adófajtát is megvizsgáltak, ezek közül az iparűzési adó volt az, amelynek átalakításával elérhető:

  • a magyar gazdaság folyamatos növekedési lendületének fenntartása
  • a vállalatok terheinek közvetlen csökkentése

Mikor várható érdemi változtatás az iparűzési adó jelenlegi állapotához képest?

A fent említett változtatások még csak javaslatok, így a következő kormányülésen kerülhetnek a napirendi pontok közé. Varga Mihály szerint még idén elkészülhet a törvénymódosítás, amelynek kedvezményei már 2020-ban, de legkésőbbi 2021. január 1-től érvényesek lesznek.

Kik lennének az iparűzési adó módosításának áldozatai?

A módosítások nyertesei a vállalatok, míg a vesztesei az önkormányzatok lesznek, hiszen tavaly 827 milliárd forint folyt be ebből az adónemből. A kieső bevételek pótlására kétoldalú kommunikáció indul.

Csak, hogy egyértelmű legyen, hogy mekkora összegről is beszélünk (2019-es adatok): 

  • társasági adó 303 milliárd forint
  • iparűzési adó 827 milliárd forint
  • személyi jövedelemadó 2700 milliárd forint

A legnagyobb vesztes egyértelműen Budapes lenne. További városok, ahol komoly fejtörést okozna a változtatás: Győr, Székesfehérvár, Debrecen, Miskolc, Szeged, Kecskemét, Szombathely, Nyíregyháza, Pécs és Budaörs.

Összefoglalva: további elemzések elvégzése várhat hatásokról, de a versenyképességi tanács ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását indítványozza a kormány felé.

 

Tudja, hogy az Ön cége mennyi iparűzési adót tudna megspórolni? Kérje ingyenes konzultációnkat!