Székhely, telephely, fióktelep fogalmainak pontosítása

A székhely, telephely, fióktelep fogalmát a 2006. évi V. törvény (“Cégtörvény”) határozza meg.

Általános szabály: székhelyként, telephelyként, illetve fióktelepként a cég csak olyan ingatlant jogosult a létesítő okiratban megjelölni, amely vagy a cég tulajdonát képezi (tulajdoni lappal igazolandó), vagy amelynek használatára a cég megállapodás alapján – például bérleti szerződés, vagy székhelyszolgáltatói szerződés – jogosult (a megfelelő szerződéssel igazolandó).

Székhely:

A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

A cégeljárás szempontjából székhelynek minősül a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete, valamint az európai gazdasági egyesülés telephelye is.

Telephely:

A cég telephelye a tevékenység gyakorlásának a cég társasági szerződésében, alapító okiratában, alapszabályában (a továbbiakban együtt: létesítő okiratában) foglalt olyan tartós, önállósult üzleti (üzemi) letelepedéssel járó helye, amely a cég székhelyétől eltérő helyen található. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni. (2006. évi V. törvény)

2017. évi CL. törvény szerint telephely: az a hely, ahol az adóköteles tevékenységet folytatják, ideértve különösen a vállalkozó állandó üzleti (üzemi), termelő-, szolgáltatótevékenységének helyét függetlenül attól, hogy a telephely a vállalkozás székhelyétől különböző közigazgatási területen található.

Fióktelep:

A cég fióktelepe pedig olyan telephely, amely más településen – magyar cég külföldön lévő fióktelepe esetén más országban – van, mint a cég székhelye. Ez a szabály irányadó a külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe, illetve a külföldiek közvetlen kereskedelmi képviselete esetében is. Amennyiben a cég telephellyel vagy fiókteleppel rendelkezik, úgy azt a cégjegyzékben fel kell tüntetni.

Ha Önnek székhelyén kívül van, külön településen telephelye (tehát fióktelepe) is, akkor iparűzési adóját meg kell osztania az önkormányzatok között, melynek lehetőségeiről itt írtunk.

Fontosnak tartjuk megemlíteni a témához kapcsolódóan még két fogalmat, mely a központi ügyintézés helye, illetve az iratőrzési hely.

Iratőrzés helye:

Az adókötelezettség teljesítése szempontjából fontos iratokat, nyilvántartásokat, bejelentéseket, könyveket, mérlegeket stb. az ezek vezetésére kötelezett vállalkozó köteles az adóhatóságnak bejelentett helyen őrizni (iratőrzés helye). Ennek megfelelően az iratokat kizárólag a könyvelés-, feldolgozás időtartamára lehet más helyre vinne, de ellenőrzés esetén az adóhatóság felhívására azt három munkanapon belül be kell mutatni. Az Art. alapján változás bejelentést vagy egyéb bejelentést a ‘T201T és a ‘T201 számú adatlapon tehetik meg az adózók. Az adatlap lehetőséget nyújt több érvényes iratmegőrző hely feltüntetésére is.

Központi ügyintézés helye:

2006. évi V. törvény A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló törvény 7. § (1) szerinti meghatározás:
A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. A cégnek a székhelyét cégtáblával kell megjelölnie. A cég létesítő okirata úgy is rendelkezhet, hogy a cég székhelye egyben a központi ügyintézés (döntéshozatal) helye. Amennyiben a cég székhelye nem azonos a központi ügyintézés helyével, a központi ügyintézés helyét a létesítő okiratában és a cégjegyzékben fel kell tüntetni.
Ez akkor fordulhat elő, ha a székhely csupán kézbesítési cím; a cég működésével kapcsolatos ügyintézés és döntéshozatal a székhelytől eltérő helyen (központi ügyintézés helyén) történik.

Tehát általában a központi ügyintézés helye, és az iratőrzési hely a székhely, viszont a mi székhelyszolgáltatói szerződésünkben kikötjük, hogy ez utóbbi nem nálunk van. Ennek dokumentálására ügyféladatlapunk ad lehetőséget, ahol megnevezik, hogy hol lesz ügyfelünk iratőrzési helye.

A cikket Lajos Szilvia könyvelő (Private Accounting Kft.) szakmai
közreműködésével készítette, Kovács Anett (Company Assistant Service Kft.)

További bejegyzések: