A cafeteria (nem) rejtett lehetőségei

Ma már – azt gondolom – senkinek sem kell megmagyarázni, hogy mi is az a cafeteria. Ám mégis szükséges talán néhány szó erejéig kitérni a magára fogalomra – emlékeztetőül. Lényege: minden, amit a munkaadó a munkavállaló részére ad a bérjellegű juttatásokon kívül. Megjelenési formája sokrétű, mely alapján számos lehetőség adódik a vállalkozónak ahhoz, hogy a munkavállalójának vagyonjellegű juttatásokat adjon. Adni nem kötelező.

Bevezetésekor, ill. alkalmazásakor a teljes alkalmazotti állományra érvényes, azonos mértékű juttatás a törvényes. Ha eltérő juttatás mellett dönt a menedzsment, akkor azt csak részletes szabályzat, az ún. cafeteria – szabályzat szerint tehető meg jogszerűen.

Sajnálatosan ezek a lehetőségek sehol nincsenek egy csokorba összefoglalva a törvényekben, hanem a vonatkozó törvény számos oldalán, itt-ott elrejtve szerepelnek. Az is elmondható, hogy a lehetőségek jogszabályi megfogalmazása több helyen is inkább elriasztja, a vállalkozót, mivel nem minden esetben lehet egyértelműen kiolvasni a törvényből az adódó juttatási lehetőséget. Az sem elhanyagolható körülmény, hogy a juttatások rendszerét szabályozó jogi háttér gyakori változása elriasztja a felelős vezetőket az adakozás e formájától.

Adjam, vagy ne adjam?

A cafeteria rendszerének alkalmazására irányuló felmérések egyértelműen azt mutatják, hogy Magyarországon a nagyobb vállalatok is csökkenő tendenciával alkalmazzák, a kis- és középvállalkozások pedig egyre inkább a mellőzés mellett döntenek. Nagyon sok vállalkozásnál a cafeteria rendszere – ahol létezik is egyáltalán -, megáll a munkahelyi étkeztetés, vagy az Erzsébet utalvány juttatásánál.
A tudatosan racionális humánpolitikát folytató vállalkozások előbb-utóbb erőteljesen rákényszerülnek arra, hogy a cafeteria rendszerét beemeljék a juttatási rendszerükbe, miáltal jelentős megtakarításokat számolhatnak el a gazdálkodásukban.

Fizetésemelés cafeteriával? – igen!

Nagyon gyakran hallani, hogy „nem tudok fizetésemelést adni, mert nem tudom kigazdálkodni!” A kigazdálkodás valóban gondot jelenthet olyan cégeknél, ahol a likviditás borotvaélen táncol. Ezeknek a cégeknek a létjogosultsága kétséges, mivel valószínűleg baj lehet a matematikával, vagy nem tettek kellő lépéseket a likviditás megőrzéséért, vagy talán kiszorultak a piacról – számos oka lehet. Ha a fizetésemelésre gondolunk, akkor nem áll távol ettől az a gondolat sem, hogy a munkavállalóinknak a jövedelmét növeljük. Nem feltétlenül bérjellegű juttatásokkal (túlóra, jutalom, stb. stb.).

Egyre több tulajdonos, vagy vállalatvezető ébred rá arra, hogy ezeknek a juttatásoknak munkaerő megtartó erejük van, lehet, miáltal jobb esélyük van arra, hogy az általuk kiképzett, betanított munkaerő ne máshol keresse a boldogulása lehetőségét.

Egyre nagyobb kinccsé válik a képzett munkaerő, hiszen a Magyarországon tapasztalható szakképzés színvonala közel sem tudja biztosítani az elvárható utánpótlást, nem tudja kiváltani a nyugatra „kitántorgott” munkaerőt.

Nyilvánvaló, és közismert probléma, hogy a munkabérre jelentős mértékű adó-, és járulékteher rakódik, Európában szinte egyedülálló mértékben. A nettó kereset csaknem 100 %-a állami közteher, amit a vállalkozásnak ki kell termelnie. A jövedelmek növelésére ez a teher érthetően fékezően hat. Ám a munkavállalói jövedelmek növelésére más módok is vannak, mely egy erre irányuló szándék esetén járható út, mivel a rárakodó adók és járulékok mértéke vagy nulla, vagy közelítően harmada, illetőleg csaknem fele a bér teljes terhelésének.

Az alábbi táblázatban összefoglaltam a törvényben lévő lehetőségeket:

  • CAFETERIA MEGNEVEZÉSE
  • Munkahelyi étkeztetés
  • Erzsébet utalvány
  • Helyi bérlet
  • Iskolakezdési támogatás
  • Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás
  • Egészségpénztár, önsegélyző pénztári hozzájárulás
  • Készpénzfizetés cafeteriában
  • Széchenyi Pihenőkártya vendéglátás alszámla
  • Széchenyi Pihenőkártya szállás alszámla
  • Széchenyi Pihenőkártya szabadidő alszámla
  • Sportrendezvényre szóló belépőjegy
  • Kulturális eseményekre belépőjegy
  • Óvodai, bölcsődei ellátás
  • Mobilitás célú lakhatási támogatás
  • Lakáscélú támogatás
  • Kockázati biztosítás
  • Ajándékutalvány
  • Közterhe 2017-ben
  • 49,56 % (korlátozás nélkül)
  • 49,56 % (korlátozás nélkül)
  • 49,56 %
  • 49,56 % (korlátozás nélkül)
  • 49,56 % (korlátozás nélkül)
  • 49,56 % (korlátozás nélkül)
  • 34,22 % (100.000,- Ft/fő/év-ig)
  • 34,22% (150.000,- Ft/fő/év-ig)
  • 34,22% (225.000,- Ft/fő/év-ig)
  • 34,22 % (75.000,- Ft/fő/év-ig)
  • adómentes korlátozás nélkül
  • adómentes 50.000,- Ft/fő/év-ig
  • adómentes a költségek mértékéig
  • havonta a minimálbér 40-25-15 %-ig adómentes, a feltételek teljesülése esetén
  • max.30 %; adómentes 5 millió Ft – 5 évig
  • adómentes a minimálbér 30 %-ig
  • 49,56 % – a szabályokat betartva, korlátlanul

A táblázat adatai egyértelműen igazolják, hogy tudatos gazdálkodással megoldhatóak olyan vagyonelemeket jelentő juttatások, amelyek a bérterheket csökkentik, ugyanakkor a munkavállaló is érzi a munkáltatójának törődését iránta. A lehetőségek tárháza –a leírtak alapján – meglehetősen széles. Természetesen egy kis odafigyelést és az igények korrekt felmérését feltételezi az összehangolt működése. Többet ér, mint a széttárt kezek bemutatása, mely utóbbinak vége leggyakrabban a munkavállaló továbbállása.

Van és adott a lehetőség, csak élni kell vele!

E cikk írója felajánlja segítségét egy ilyen program összeállítására, aminek vége azt eredményezi, hogy az idén, a vállalkozásnak a bérre, és járulékaira fordított kiadásai azonos szinten maradnak a következő évben is, ugyanakkor a munkavállalóknak kedvezményesen juttatott egyéb vagyonelem jócskán felér egy fizetésemeléssel.

Ne feledje! – a nyugodt alvás egyik titka, hogy az adóügyek rendben legyenek!

A cikk többek között megjelent a Magyar Üzleti Világ magazin 2016/téli lapszámában.

(Írta: Bálint József
adószakértő – ügyvezető
balintjozsef@adomagus.hu
www.adomagus.hu
Tax-Orientation Consulting Kft)