Hitvallásunk:

Hitvallásunk, abból a gondolkodásmódból fakad, amelyet legjellemzőbben ma ebben az országban az a tradicionális japán szamuráj értékrenden alapuló harcművészeti ág képvisel, melyet magam is évek óta űzök, és amelynek filozófiája átsegített már egy pár nehéz időszakon. Természetesen e vélemény meglehetősen szubjektív, hisz aki egy harcművészet gyakorlásának életformáját választotta az mind erős személyes kötődéssel bír a maga választott úthoz.
Természetesen ez az erős kötődés vállalkozásunk mindennapjaira is ugyan úgy kihat, mint bármire a mindennapjainkban. Így a vállalat tevékenységére, hozzáállására, környezethez való alkalmazkodására és nem utolsó sorban a tagok cselekedeteire és moráljára is. Ahhoz hogy érzékeltessem, ezt a személetet az alábbi pár sort szeretném ajánlani figyelmükbe.

Azért választottam ezt a harcművészeti ágat, mert egyrészt nem brutális megsemmisítésre törekszik. A cél az, hogy az emberekből túlélőt, a túlélőkből pedig élet-védelmezőt és értékes embert faragjon. A végső cél feleslegessé tenni magát a harcot.

Alapvető kiindulási pontja nem a személyiség formálása, hanem a meglévő csiszolása, az akaraterő fejlesztése, az önmagunk elé tűzött cél elérése. Az oktatásban résztvevő lehetőséget kap értékeinek és gyengéinek bírálatok nélküli elfogadására, egyénisége kibontakoztatására.

Edzéseinken mód van a teljes harcművészet megismerésére, ideértve a pusztakezes technikákat (szabadulás-, esés-, dobás-, töréstechnikák és küzdelmi gyakorlatok), valamint eszközök használatát (kard, nunchaku, say-villa, tonfa) is.

Másrészt azért volt szimpatikus ez a sport, mert a tanítási módszere nem ítélkezésen alapszik, mindenkinek önmaga előtt kell megfelelnie. A tanítás az emberből emberbe módszert követi, mert így lehet a tapasztalatot, mint hozzáadott értéket kizárólagosan átadni. Tehát mint személyiségfejlesztő módszer a rávezetés művészete, rávezetés saját gyengéink megtalálására és leküzdésére.

Harmadrészt pedig sajátomnak vallom a szamurájok filozófiáját, mely szerint örömmel, lelki nyugalommal és harmóniával végezték dolgukat, félelem, harag és nyugtalanság nélkül. Nem állítottak felesleges korlátokat, gátakat magukban hagyták, hogy a mélyen lévő „Igazi Önvalójuk” energiája szabadon áramoljon és energiát adjon. Nem rágódtak a múlton és nem aggódtak a jövőn, hanem a „most” iránt voltak elkötelezve, akarattal és határozottsággal váltak a legjobb harcosokká.

Szabályaikat, erkölcsi, filozófiai, gyakorlati feladataikat az úgynevezett Szamuráj-Kódex (Bushido) foglalta össze, melyhez minden igazi szamuráj tartotta magát. Ebben hét fő erényt neveznek meg, mely alapján a szamurájok állandóan fejlesztették lelki, szellemi és fizikai létüket. Olyan harcosokká váltak, akik pozitív szemlélettel, kellő önbizalommal, a célkitűzésüket folyamatosan szem előtt tartva cselekedtek és élték mindennapjaikat.