Bejegyzések

Számlanyitási kérelemhez szükséges iratok áttekintése

Bankszámlanyitás elutasításának okai

A vállalkozói bankszámlát nyitni napjainkban már nagyon egyszerű feladatnak tűnik, sőt némely esetben már online, az íróasztal mögül is megtehetjük. Azonban előfordulhat, hogy valamilyen okból a bank a számlanyitási kérelmünket elutasítja. Aktuális blogcikkben a lehetséges okokat gyűjtöttük össze.

 

Kiknek kötelező vállalkozói számlát nyitnia?

 

  • Társas vállalkozásnak, azaz: Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft), a Betéti társaság (Bt), a Közkereseti társaság (Kkt), és a Részvénytársaság (Rt).
  • Kötelező a számlanyitás minden, az általános forgalmi adó (áfa) fizetésére kötelezett vállalkozás részére.
  • Azoknak az egyéni vállalkozásoknak is, akik áfát fizetnek (tehát nem alanyi mentesek), annak ellenére, hogy nem számítanak társas vállalkozásnak.
  • Adószámos magánszemélyek sem használhatják a lakossági bankszámlánkat, ha az áfás adózást választják.

 

Nem kell azonban vállalkozói bankszámlát nyitni az áfa hatályán kívül eső egyéni vállalkozóknak. Ők a vállalkozásuk pénzügyeit a lakossági folyószámlájukon intézhetik.

 

Melyek lehetnek a számlanyitási kérelem elutasításának okai?

Egy bank számos okból utasíthat el egy cég számlanyitási kérelmét. Az alábbiakban néhány gyakori okot sorolunk fel:

 

  • Nem megfelelés a banki előírásoknak: A bankok szigorú szabályokat követnek a pénzmosás (AML) és a terrorizmus finanszírozásának (CFT) megelőzésére. Ha a cég nem tudja biztosítani, hogy megfelel a szükséges dokumentációval (például tulajdonosi szerkezet, pénzügyi források stb.), a bank elutasíthatja a kérelmet.
  • Kockázatos iparág tevékenykedik: Bizonyos iparágak (például szerencsejáték, fegyverkereskedelem) vagy tevékenységek, amelyek magas kockázattal járnak a pénzmosás vagy illegális tranzakciók miatt, szintén elutasítást eredményezhetnek.
  • Pénzügyi háttér és hitelképeség: Már meglévő cég esetén, ha nem rendelkezik stabil pénzügyi háttérrel, vagy a vállalat hitelminősítése gyenge, a bank elutasíthatja a számlanyitást, mert nagyobb kockázatot jelenthet számukra.
  • Elégtelen dokumentáció: A bankoknak meg kell győződniük a cég jogszerű működéséről, amihez számos dokumentációra van szükség. Ha a cég nem tudja biztosítani a szükséges iratokat, például alapító okiratot, cégjegyzéket, adószámot, vagy ha az információk nem meggyőzőek, az elutasítást eredményezhet.
  • Cég jogállása: Ha a cég jogi státusza nem tisztázott (pl. nem megfelelően van bejegyezve, vagy székhelye nem egyértelmű), a bank nem tudja biztosítani a szükséges jogi hátteret a számla kezeléséhez.
  • Számlavezetési előzmények: Ha a cég korábban problémákat okozott más bankoknál (például nem fizetett díjakat, csalás gyanúja merült fel, vagy negatív előélettel rendelkezik), akkor a bank dönthet úgy, hogy elutasítja a számlanyitást.
  • Szabályozási és jogi előírások: Bizonyos esetekben a bankok a saját szabályzataik vagy az országos és nemzetközi jogszabályok miatt nem nyithatnak számlát egy adott cégnél, például amennyiben a cég nem tartja be a megfelelő adózási szabályokat.
  • Székhely: Ha a cég olyan székhelyszolgáltatónál van a székhelye, amelyet a bank kockázatosnak ítél, mert ott számos olyan cég van, mely negatív megítéléssel rendelkezik, akkor a számlanyitás elutasítható.

 

A bankok minden esetben alaposan mérlegelik a cégekkel kapcsolatos kockázatokat, hogy elkerüljék a pénzmosás és más illegális tevékenységek lehetőségét. Ha a számlanyitás elutasításra kerül, a cég kérheti a pontos indoklást, amely segíthet abban, hogy a jövőben megfeleljenek a banki előírásoknak. Cégünk, a Company Assistant Service Kft. megszűri ügyfeleit, illetve folyamatos kapcsolatot ápol az ellenőrző szervekkel, illetve a pénzintézetekkel, így az utolsó pontban szereplők miatt ügyfeleinknek nem kell aggódniuk.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by
Vállalkozások teendői a TEÁOR-váltás kapcsán

Változtak a TEÁOR kódok

Közzétéve
2025.01.10.

2025. január 1. sok területen hozott változást, amire a vállalkozásoknak figyelni kell. Az egyik ilyen, ami minden céget érint, hogy az év első napjával a TEÁOR’08-as kódokat felváltja a TEÁOR’25. Az tevékenységre vonatkozó váltást elvégzi a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, azonban ezt érdemes mindenkinek leellenőriznie, mert ha valaki nem ért vele egyet csak júliusig módosítható, utána a régi, kivezetett tevékenységi körök törlésre kerülnek.

A módosítással kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat gyűjtöttük össze aktuális blogcikkünkben,

Miért vált szükségessé TEÁOR-váltás?

A TEÁOR’08 bevezetését követő mintegy két évtizedbe sok új gazdasági tevékenység és szolgáltatások született (pl. drón, okos eszközök gyártása), illetve sok el is tűnt. Emiatt az Európai Unió módosította a NACE osztályozási rendszert, amelynek hazai megfelelője a TEÁOR.

A módosítás az alábbi fő változásokat eredményezte:

  • Bővültek a kategóriák, a korábbi 21 nemzetgazdasági ág helyett 22 ág lett.
  • A „J” Információ, kommunikáció nemzetgazdasági ág (58–63) kettévált.
  • A nemzetgazdasági ágakat jelölő betűk a „K” ágtól kezdődően változtak, a korábbiaktól eltérő tevékenységeket takarnak (Például: „L” Pénzügyi, biztosítási tevékenység, „M” Ingatlanügyletek.)
  • A 45 Gépjármű, motorkerékpár kereskedelme, javítása ágazat megszűnt és a 46–47, 95 ágazatokba került át.
  • A jövőben nem az eladási forma/csatorna képezi a statisztikai osztályozás kritériumát, hanem az eladott termék. Így megszűnt az 47.9 Nem bolti, piaci kiskereskedelem és a 47.8 Piaci kiskereskedelem is.
  • Közvetítői tevékenységek minden egyes érintett ágazaton belül külön kódon szerepelnek.

Érdemes odafigyelni, mert a TEÁOR-változással egyidejűleg változnak a kapcsolódó nómenklatúrák is, mint például az Önálló Vállalkozók Tevékenységi Jegyzéke (ÖVTJ) és a Termékek és Szolgáltatások Osztályozási Rendszere (TESZOR).


Hol található az új TEÁOR osztályozási rendszer és a fordítókulcs?

Az új osztályozási rendszer struktúrája, tartalma, illetve a hivatalos fordítókulcs a Központi Statisztikai Hivatal honlapján az Osztályozások/TEÁOR’25 menüpont alatt érhető el. Az átállás megkönnyítése érdekében a KSH készített egy TEÁOR’25 kódkereső programot, valamint a fordítókulcsra építő TEÁOR’08–TEÁOR’25 átkódoló programot is.


Mit tehet az, aki nem ért egyet a megajánlott főtevékenységkóddal és az automatikusan átforgatott egyéb tevékenységkódokkal?

Abban az esetben egy vállalkozás nem ért egyet a főtevékenységüket, illetve az automatikusan átforgatott megajánlott TEÁOR kódokkal, akkor 2025. július 1-jéig az adóhatóságnál tudnak változást kezdeményezni.


Mi a teendő, ha valaki nem tudja, hogy az adott tevékenység melyik TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, illetve, hogy engedélyköteles, vagy meghatározott képzettséghez kötött-e annak végzése?

Amennyiben az valaki nem tudja, hogy a végezni kívánt tevékenység mely TEÁOR/ÖVTJ kód alá tartozik, abban az esetben a KSH-hoz fordulhat segítségért, ahol besorolási állásfoglalástkérhet.

 

Mi történik, ha valaki nem módosítja a „régi” TEÁOR/ÖVTJ kódjait 2025. július 1-jéig?

Amennyiben a szervezet/önálló vállalkozó nem módosítja a kódjait 2025. július 1-jéig, akkor az azt jelenti, hogy hivatalosan elfogadta az új TEÁOR’25/ÖVTJ’25 osztályozási rendszer szerint megállapított kódjait.

Amennyiben volt TEÁOR’08-ban/ÖVTJ’08-ban kódolt, a hivatalos fordítókulcs szerint egyértelműen át nem fordítható egyéb tevékenysége, vagy korábbi egyéb tevékenysége, akkor a szervezet/önálló vállalkozó a fenti határidő elteltével tudomásul veszi, hogy azok 2025. augusztus 31. napjával, 2024. december 31-ei hatállyal hivatalból lezárásra kerülnek az érintett nyilvántartásokban, azaz nem folytathatja azt a tevékenységet.

 

Kell-e módosítani a létesítő okiratot?

Mivel a létesítő okiratot csak maga az adott vállalkozás módosíthatja, így abban nem kerülnek automatikusan átvezetésre az új kódok.

Ha a vállalkozás 2025. július 1-jéig megváltoztatja a főtevékenységkódját akkor elegendő akkor átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet a cégjegyzékben vezetett adatait módosítja.

Amennyiben azonban ezt 2025. július 1-je után módosítja, akkor viszont azt – a megszokott módon – kötelező azonnal módosítani a létesítő okiratban is.

A főtevékenységen kívüli egyéb tevékenységeket akkor kell csak átvezetni a létesítő okiratban, amikor a szervezet valamilyen oknál fogva eleve változtatni akar a dokumentumon.

A jogszabály értelmében amennyiben a létesítő okirat módosítása kizárólag a TEÁOR’25-nek való megfelelést szolgálja, a változásbejegyzési kérelem illeték és közzétételi költség megfizetése nélkül terjeszthető elő.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Engedély nélküli bejelentkezés

Cégünk már több mint 7 éve foglalkozik székhelyszolgáltatással, és ez idő alatt többször is előfordult, hogy cégeket úgy jelentettek be hozzánk, hogy nem kaptak tőlünk rá engedélyt. Ez azon felül, hogy jogszabályba ütközik, az ügyfeleinknek is kellemetlenséget okozhat. Nagy figyelmet fordítunk arra, hogy ügyfeleinket magas színvonalon szolgáljuk ki, és olyan székhelyet biztosítsunk számukra, amely megbízható. Ha valaki visszaél a nevünkkel, azt rosszindulatú hozzáállásnak minősítjük. Az alábbi blogcikkben megmutatjuk, milyen lépéseket teszünk azért, hogy megvédjük ügyfeleinket az illetéktelenektől.

Az illetéktelen bejelentkezővel szemben a következőképpen fogunk és tudunk eljárni:

  • A pénzmosás elleni jogszabályok alapján nekünk, mint székhelyszolgáltatónak egy ilyen esetben MÉRLEGELÉS NÉLKÜL azonnali jelentési kötelezettségünk van. (A terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 30. §(1)  alapján ).
  • Jelentjük az adóhatóságnak, hogy a cím használatához, mint székhelyszolgáltató nem járultunk hozzá, a cég a címen nem létezik, cégtáblája nincs kihelyezve illetve a küldeményeit nem vesszük át.  Minden gazdasági társaság törvényes működésének feltétele a székhely megléte, ennek hiányában az adóhatóság törli a társaság adószámát (az adózás rendjéről szóló törvény – Art. 246.§ (1) bek. c) és (5) bek.).
  • Cégünk azonnali hatállyal kezdeményezi az ismeretlen székhelyű cég megszüntetésére irányuló törvényességi felügyeleti eljárást az illetékes cégbíróságnál (Cégtörvény- Ctv. 89-90.§). A cégbíróság a megszűntnek nyilvánított cég illetve a székhellyel nem rendelkező cég kényszertörlését rendeli el (Ctv. 116.§ (1) bek. a) pont).
  • Továbbá a valótlan székhely miatti adószám törlés eredményeképpen a társaság ügyvezetője és tagjai öt éven át nem tölthetnek be más társaságban hasonló pozíciót (Art. 19.§).
  • Ügyvédünkön keresztül kezdeményezzük az okirathamisításban való közreműködés esete miatti eljárás indítását.

Az eljáró ügyvéddel szemben a következők miatt kell bejelentést tennünk:

  • Az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 45. §-a alapján és az ügyvédi szakmai szabályok alapján köteles ellenőrizni a használat jogcímét és a bejelentett adatok valódiságát. Különösen székhelyszolgáltatók esetén.
  • Tudva arról, hogy nem járultunk hozzá a székhelyhasználathoz, elkészítette a székhelyhasználati igazolást a fent írt hamis tartalommal, ellenjegyezte azt, és csatolta a Cégbírósághoz benyújtott cégbejegyzési iratokhoz, elmondhatjuk, hogy közreműködött abban,  hogy jog vagy kötelezettség létezésére, megváltozására vagy megszűnésére vonatkozó valótlan adatot, tényt vagy nyilatkozatot foglaljanak közokiratba, azaz Btk. 342. § (1) c) és (3) bekezdésében foglalt intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekményének tényállása is felmerülhet, amely akár gondatlanságból is elkövethető.
  • Továbbá az ügyvédi tevékenységről szóló törvény 107. § alapján fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy, ha
  1. a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi,
    • jelentés kamara felé
    • jelentés a hatóságok felé
    • akár az engedély felfüggesztése

Mindent megteszünk azért, hogy ügyfeleinket megvédjük azoktól, akik törvénytelenül járnak el.

készítette a Company Assistant Service Kft.

/by

Milyen esetekben törölhetik egy vállalkozás adószámát?

Az adózás rendjéről szóló törvény (Art.) szabályozza az adózók adó- és egyéb jogszabályokban meghatározott kötelezettségeit. Többek között azokat az eseteket is, amelyek az adószám törlését eredményezheti. Maga az adószám törlése mint adóhatósági intézkedés pedig komoly jogkövetkezményekkel járhat. A törölt adószám többek között az áfalevonási jog elenyészését vonhatja maga után, illetve cégek esetén kiválthatja a cég megszüntetésére irányuló cégbírósági eljárás megindítását.

Az Art. 246. paragrafusa alapján az alábbi esetekben fordulhat elő:

Az állami adó- és vámhatóság az adószámot törli, ha

  1. a) az adózó székhelyén végzett helyszíni eljárás alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó a székhelyén nem található,
  2. b) az adózónak postai úton, hivatalos iratként kézbesített adóhatósági irat két egymást követő alkalommal a feladóhoz a címzett ismeretlensége miatt érkezett vissza, illetve a megfelelő levélszekrény hiánya miatt a címzett számára kézbesíthetetlennek tekinthető,
  3. c) az adózó által a rá irányadó szabályoknak megfelelően bejelentett székhelye nem valós cím,
  4. d) az adózó a rá irányadó szabályoknak megfelelő törvényes képviselőt az állami adó- és vámhatósághoz annak felszólítása ellenére sem jelentette be,
  5. e) az adózó ellenőrzése alapján hitelt érdemlően tudomást szerez arról, hogy az adózó által bejelentett törvényes képviselő nem valós személy,
  6. f) azt a támogató az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 53/A. § (3) és (4) bekezdésében meghatározott esetben kezdeményezi,
  7. g) az adózó az állami adó- és vámhatósághoz az általános forgalmi adóról teljesítendő összesítő nyilatkozat benyújtására vonatkozó, vagy a havi adó- és járulékbevallási kötelezettségének a törvényi határidőtől számított háromszázhatvanöt napon belül az állami adó- és vámhatóság felszólítása ellenére sem tesz eleget.

 

készítette a Company Assistant Service Kft.

 

/by