Közzétéve
2025.05.02.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni fellépés hazánkban kiemelt jogszabályi keretet kapott, ahogy erről egykorábbi blogcikkünkben is írtunk.  A 2017. évi LIII. törvény – közismert nevén Pmt. – részletesen szabályozza, hogy kikre milyen kötelezettségek hárulnak, és hogyan kell eljárniuk a szolgáltatóknak a kockázatok felismerése és kezelése érdekében.

Kikre vonatkozik a törvény?

A Pmt. hatálya kiterjed minden olyan Magyarországon bejegyzett vagy fiókteleppel rendelkező személyre és szervezetre, aki például könyveléssel, könyvvizsgálattal, adótanácsadással vagy adószakértői tevékenységgel vagy székhelyszolgáltatással foglalkoznak még akkor is, ha ők nem feltétlenül látnak rá az ügyfeleik tényleges működésére.

Az ügyfélátvilágítás központi szerepe

A Pmt. egyik legfontosabb előírása az ügyfél tényleges tulajdonosának megismerése. Ez minden ügyfélkapcsolat esetén alapkövetelmény – legyen szó új szerződéskötésről, adatmódosításról vagy egy gyanús ügylet észleléséről. A szolgáltatónak tudnia kell, ki irányítja ténylegesen a céget, ki hozza a döntéseket a háttérben.

A törvény szerint az ügyfél átvilágítását különböző esetekben kell elvégezni:

• az ügyfélkapcsolat létrejöttekor,
• ha szokatlan ügyletre derül fény,
• ha változás áll be az ügyfél adataiban,
• vagy ha megváltozik a kockázati besorolása.

Kockázati besorolás: mikor kell újra átvilágítani?

A szolgáltatónak minden ügyfelét alacsony, közepes vagy magas kockázati kategóriába kell sorolnia. Ha az ügyfél kockázati szintje megemelkedik, kötelező újra elvégezni az átvilágítást. Ezzel szemben, ha az ügyfél besorolása csökken, a törvény nem ír elő automatikus intézkedést.

Ehhez minden szolgáltatónak rendelkeznie kell egy belső kockázatértékelési dokumentummal, amely meghatározza, milyen szempontok alapján történik a besorolás.

Mit kell tudni az ügyfélről?

Az átvilágítás során természetes személy esetén szükséges:

• név,
• születési név, idő, hely,
• állampolgárság,
• anyja születési neve,
• lakcím, tartózkodási hely,
• azonosító okmány bemutatása és másolása.

Szervezetek esetén pedig:

• név, rövid név,
• adószám, cégjegyzékszám,
• székhely, telephelyek,
• főtevékenység,
• képviselő, tényleges tulajdonos, ügyvezető, meghatalmazott, kézbesítési megbízott adatai,
• közszereplői nyilatkozat.

Dokumentálás és jelentési kötelezettség

Az ügyfélazonosítás mellett minden ügyletet is dokumentálni kell: milyen jellegű volt, hogyan teljesült, milyen szerződés állt mögötte.

Ha a szolgáltatót pénzmosásra utaló jelet észlel (például, az ügyvezető nem elérhető, vagy nem kommunikál hosszabb időn keresztül… stb), akkor a szolgáltatót Mérlegelés nélküli azonnali jelentési kötelezettség terheli. Ennek elmulasztása súlyos következményekkel jár, a szolgáltató ügyvezetőjére nézve akár szabadságvesztéssel  büntethető

Belső szabályzat: nem csak formalitás

A Pmt. értelmében minden érintett szolgáltató köteles saját belső szabályzatot készíteni, nyilvántartásokat vezetni, és rendszeres képzéseken részt venni. Fontos: a belső szabályzatot a felügyeleti szervnek jóvá kell hagynia – enélkül a szolgáltató működése szabálytalannak minősül.

Összefoglalás

A pénzmosás elleni küzdelem nem csupán jogi kötelezettség, hanem egyre inkább napi rutin részévé válik azoknál a szolgáltatóknál, akik közvetlenül látják ügyfeleik gazdasági tevékenységét. Egy jól működő ügyfél-átvilágítási rendszer, pontos dokumentáció és naprakész belső szabályzat nemcsak megfelelést jelent – hanem a biztonság záloga is.

készítette a Company Assistant Service Kft.