Új rendelet a székhelyszolgáltatásról

Június 1-én jött ki a 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a székhelyszolgáltatásról, melyet az alábbiakban teszünk közzé.

UPDATE: A rendelet módosult, mely július 19-étől hatályos. Az erről készült sajtóközleményt itt találja!

A pünkösdi hosszú hétvége előtt még Dr. Trócsányi László, igazságügyi miniszter kézjegyével ellátott rendelet látott napvilágot, mely a székhelyszolgáltatás szabályait pontosítja. A 7/2017. (VI. 1.) IM rendelet a Magyar Közlöny szerint július 1-el lesz hatályos, viszont 7 §-a igazán fontos pontosításokat tartalmaz.

  • Ezek között az 1.§ (1) meghatározza, hogy a székhelyszolgáltatónak, és szolgáltatást igénybe vevő cégnek írásba foglalt megbízási szerződést kell kötniük egymással.

    Cégünk a kezdetek kezdetén ragaszkodott ehhez az eljáráshoz, és külön 8 lépésben határozta meg azt a folyamatot amely az egyeztető tárgyalásoktól a szolgáltatás megkezdéséig tart. Így meglévő ügyfeleinknek semmi dolga, leendő partnereink pedig nyugodtak lehetnek afelől, hogy szerződésünk nem náluk debütál először.

    Különleges kikötés, hogy a szerződés nem lehet határozott idejű, kivéve, ha a cég létesítésére is határozott időre kerül sor. A szerződés megkötését követő egy éven belül a rendes felmondás jogát a felek nem gyakorolhatják.

    A székhelyül csak olyan ingatlan szolgálhat, amely a megbízott székhelyszolgáltató kizárólagos tulajdonában áll, vagy amelyre a megbízott használati jogát az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezték.

  • A 2. § szerint a megbízó cég a szerződésben köteles meghatározni azon iratait

    (azok fajtáit), amelyeket a székhelyen kíván őrizni, rendelkezésre tartani. Erről a székhelyszolgáltatónak tételes és naprakész iratjegyzéket és ingóságra vonatkozó jegyzéket kell vezetnie, melyet a szerződés megszűnésekor az iratokkal együtt át kell adnia ügyfelének. Ezen iratok köre legalább

    • a cég cégiratait,
    • hatósági engedélyeit,
    • az adóhatósághoz történő adatbejelentési kötelezettségeivel összefüggő iratait,
    • valamint a számviteli törvény szerinti beszámolóját jelenti.

    Ez a § rendelkezik arról is, hogy a székhelyszolgáltató köteles biztosítani, hogy a cég cégtáblája az ingatlanon, jól látható helyen kerüljön elhelyezésre. Ezt cégünk azzal segíti, hogy a velünk szerződött ügyfeleknek automatikusan megrendeljük, illetve ki is helyezzük a cégtábláját, ahogyan a szerződésünk életbe lép.

  • A 3. § szigorítja a postázás körülményeit,

    hiszen a székhelyszolgáltató köteles gondoskodni a partner cégnek címzett küldemények átvételéről és ennek tényéről egy munkanapon belül értesítenie kell a céget. E körben nincs helye a küldemények megbízott általi továbbküldésének és átirányításának, így azok akik ezzel a lehetőséggel éltek ezt meg kell változtatniuk a postán augusztus 31-ig.

  • A 4. § szerint a cégnek a székhelyén lévő iratait, ingóságait érintő

    hatósági kényszerintézkedés kizárólag a cég irataira és ingóságaira terjedhet ki. A székhelyszolgáltató természetesen a hatósági eljárást nem akadályozhatja, azonban erről jogosult haladéktalanul értesíteni a céget.

  • Az 5. § rendelkezik arról, hogy a megbízó az adózás rendjéről szóló törvény

    szerint köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni a székhelyszolgáltatásra vonatkozó adatokat.

A 6. és 7. § kimondja, hogy a rendelet 2017. július 1-jén lép hatályba. Az e rendelet hatálybalépésekor már fennálló székhelyszolgáltatásra vonatkozó jogviszonyt a felek kötelesek legkésőbb 2017. augusztus 31-ig az e rendeletben előírt feltételeknek megfelelően módosítani, és ha írásbeli szerződés korábban nem jött létre, a szerződést írásba foglalni.

(Kép forrása: pixabay.com)

(A Magyar Közlöny vonatkozó része
alapján írta Kovács Anett,
Company Assistant Service Kft.)

További bejegyzések:

székhelyszolgáltatás
székhelyváltoztatás, tévhit
székhelyszolgáltatás
széhkelyszolgáltatás