Iparűzési adó megosztás lehetőségei, szabályai
Közzétéve
2017.04.11.
Mivel cégünk iparűzési adómentes székhelyszolgáltatással foglalkozik, ezért rengeteg cégvezetővel találkozunk, beszélgetünk munkánk során. Sokaknak felcsillan a szeme az adóoptimalizálás hallatán, de sajnos nem mindenki tudja kihasználni ezt a lehetőséget. Mindig érdemes körültekintőnek lenni, ezért ajánljuk fel ingyenes, kötelezettségmentes székhely szakértői tanácsadásunkat leendő ügyfeleink számára, amelyből kiderül megéri-e székhelyet váltani.
A beszélgetések során igyekszünk minden olyan szempontot figyelembe venni, ami akadály lehet a székhelyváltásnál a cégvezetőknek. Ezzel segítjük leendő ügyfeleinket, hiszen a korrekt hozzáállás a legfontosabb egy üzleti kapcsolatban. Hogy milyen teendői vannak az iparűzési adómentesség kihasználásakor, arról itt írtunk korábban.
Az egyik ilyen szempont az iparűzési adó megosztásának kötelezettsége.
Ugyanis a törvények szerint, ha a cégnek székhelye és bejegyzett fióktelepe is van (azaz fióktelepe külön településen található), akkor a helyi iparűzési adót meg kell osztani a települések között. Sokan elfelejtik, így az egyik legnagyobb meglepetés érheti őket a könyvelésnél, az adófizetési kötelezettség megállapításakor.
Ennek megosztására több lehetőség is van, amelyet az alábbi cikkben szeretnénk felvázolni szakmai partnerünk, Lajos Szilvia könyvelő segítségével.
Szakmai partnerünk:
Lajos Szilvia könyvelő,
Private Accounting Kft.
Ha a vállalkozó ismeri a megosztási lehetőségeket, csökkentheti adókötelezettségét. Fontos kihangsúlyozni, hogy ez csak abban az esetben érhető el, ha a vállalkozó az iparűzési adóval nem csak az éves bevallás elkészítésekor foglalkozik.
Ekkor ugyanis már nincs mód az adóoptimalizálásra. Célszerű tehát a vállalkozás létrehozása, működtetése során a különböző üzleti szituációkban a döntési alternatívákat adóvonzatuk szempontjából is megvizsgálni. Például adócsökkentés érhető el székhely létesítésekor vagy áthelyezésekor, ha a vállalkozó él az olyan székhelyszolgáltatók által nyújtott lehetőségekkel, akik olyan településen helyezkednek el, ahol az iparűzési adó mértéke 0 %.
A megosztás legfontosabb szabályai:
A helyi iparűzési adóalap megosztását a helyi adókról szóló többször módosított 1990. évi C. törvény (továbbiakban: Htv.) Melléklete tartalmazza. Azok a cégek, amelyeknek az iparűzési adóalapja a tárgyévet megelőző teljes adóévben meghaladta a 100 millió forintot, a komplex módon történő adóalap-megosztást kötelesek alkalmazni.
A kisebb volumenű vállalkozások – amelyeknél az adó alapja nem haladja meg a 100 millió forintot – elvileg három módszer, a személyi jellegű ráfordítással arányos, az eszközérték arányos és a kettőt ötvöző ún. komplex megosztási módszer közül választhatnak.
A törvény melléklete a választást két tényező mentén korlátozza.
- Az egyik, hogy a választott megosztási módszernek a tevékenység sajátosságaira leginkább jellemzőnek kell lennie. Ez azt jelenti, hogy ha a tevékenység jellemzően munkaerő igényes, akkor a személyi jellegű megosztás módszere a helyesebb, ha pedig elsősorban eszközigényes, akkor pedig az eszközarányos megosztás a helyesebb.
- A választás másik korlátja, hogy nem lehet alkalmazni azt a módszert, amelyik a székhely vagy valamelyik telephely szerinti település esetén 0 Ft települési adóalapot eredményezne.Ezen előírások figyelembevételével, a vállalkozót az adóalap-megosztási módszerek közüli „választás lehetősége” automatikusan még a 100 millió forint alatti adóalap esetén sem illeti meg.
Megosztás módszerei:
Általánosságban elmondható, hogy a megosztás szabályai korántsem egyértelműek, amely felesleges bizonytalanságok kialakulásához vezetnek az adózók körében. A jogszabály előírásainak átláthatatlansága azonban nem ok arra, hogy ne az optimális módszer kerüljön alkalmazásra!
készítette a Company Assistant Service Kft.
További bejegyzések:
